h k sze cs p szo v
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
1
2
3
4

 

 

 
5779. évi zsidó naptár
 
2019. augusztus 11.
Tisá beáv, az I. és a II. Szentély pusztulásának emlék- és böjtnapja

 

Június 17. hétfő, 17:30
EszterHáz Könyvklub
Margaret Atwood: A szolgálólány meséje
Jegyfoglalás
Kérjük, adja meg kötelező adatait (e nélkül a foglalás érvénytelen!)

Kérjük nyomtassa ki a visszaigazolt e-mailt. Jegyét ennek birtokában tudjuk biztosan kiadni!
Belépő: 2000 Ft, db

Ajánlás
Kérjük adja meg adatait.
Margaret Atwood Kanada legkitűnőbb íróinak egyike: költő, regényíró, novellista, esszéíró és környezetvédő aktivista. Könyveit lelkesen fogadta nem csupán a kanadai, de az amerikai és az európai irodalomkritika is.  Ritka egybeesés, amikor egy, a kritikusai által elismert író egyben a közönség kedvence  is - (könyvei rendszerint felkerülnek a bestseller listákra. Ráadásul a feminista szerzők között ritkaságszámba megy, ha valaki az olvasók szélesebb köreiben is ismert és népszerű lesz.
Atwood hősnői többnyire szenvednek – ugyanakkor sohasem passzív, a szenvedést megadóan eltűrő figurák.  Atwood elmagyarázta egy kritikusának, hogy a szenvedő hősnőit az élet ihlette. „A nők azért szenvednek a könyveimben, mert a legtöbb nő, akivel eddig beszéltem, szenvedett az életben is” – magyarázta.  A feministák kedvenc írójának számít, noha a pályája elején Atwood maga apolitikus írónak képzelte magát– mondta egy másik interjújában. „De aztán elkezdtem ugyanazt csinálni, amit a legtöbb író és pár költő is csinál: belefogtam, hogy leírjam a világot magam körül”.
A szolgálólány meséje  – egy orwelli ihletésű disztópia – egy jövőbeli, vallási fundamentalista államban játszódik, ahol a főhősnőt csupán azért tartják becsben, mert azon kevesek egyike, akinek termékenysége az atomerőművek által okozott sugárszennyezést követően is megmaradt. Az ultrakonzervatív Gileád Köztársaság szigorú törvények szerint él…
A Booker- és Arthur C. Clarke-díjas kanadai írónő kultuszregényéből – a világhírű Nobel-díjas angol drámaíró, Harold Pinter segítségével – szokatlan gondolati mélységeket feltáró film is készült.

Bevezető gondolatok és moderálás: Kállay G. Katalin

A moderátor orientáló kérdései:

1. A szerző előszavában Margaret Atwood válaszol a három leggyakrabban feltett kérdésre: 1. Feminista regény-e A szolgálólány meséje? 2. Egyházellenes-e a regény? 3. Jóslatnak tekinthető-e a disztópia? Egyetértünk-e a szerző válaszaival, mi a véleményünk ezekről a kérdésekről?
 
2. Figyeljük meg a narratíva szerkezetét és módját! Mi a szerepe a szagoknak? A lassú cselekmény-kibontakozásnak? A tárgyak részletes leírásának? Az önreflexiónak, amikor Fredé a saját elbeszélésére reflektál?
 
3. Mennyiben változtatja meg a regény világáról alkotott képet az utolsó fejezet, a 2195-ben tartott konferencia jegyzőkönyve?

 

Belépő: 2000 Ft,

 
 
 
 
 
 

Sorsok Háza - Rangos beszélgetések a Bálint Házban

Közzétette: Bálint Ház – 2018. október 4., csütörtök