h k sze cs p szo v
27
28
29
30
31
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
1
2
3
4
5
6

 

 

 
5780-81. évi zsidó naptár
 
2020. Július 30.
Tisá beÁv (Áv 9.)

2020. Szeptember 19.
Ros Hásáná (Tisri 1.)


2020. Szeptember 28.
Jom Kipur (Tisri 10.)


2020. Október 3.
Szukot (Tisri 15.)


2020. Október 11.
Szimhát Tóra (Tisri 23.)


2020. December 11-18.
Hanuka (Kiszlév 25.)

 

Június 17. hétfő, 17:30
EszterHáz Könyvklub
Margaret Atwood: A szolgálólány meséje
Jegyfoglalás
Kérjük, adja meg kötelező adatait (e nélkül a foglalás érvénytelen!)

Kérjük nyomtassa ki a visszaigazolt e-mailt. Jegyét ennek birtokában tudjuk biztosan kiadni!
Belépő: 2000 Ft, db

Ajánlás
Kérjük adja meg adatait.
Margaret Atwood Kanada legkitűnőbb íróinak egyike: költő, regényíró, novellista, esszéíró és környezetvédő aktivista. Könyveit lelkesen fogadta nem csupán a kanadai, de az amerikai és az európai irodalomkritika is.  Ritka egybeesés, amikor egy, a kritikusai által elismert író egyben a közönség kedvence  is - (könyvei rendszerint felkerülnek a bestseller listákra. Ráadásul a feminista szerzők között ritkaságszámba megy, ha valaki az olvasók szélesebb köreiben is ismert és népszerű lesz.
Atwood hősnői többnyire szenvednek – ugyanakkor sohasem passzív, a szenvedést megadóan eltűrő figurák.  Atwood elmagyarázta egy kritikusának, hogy a szenvedő hősnőit az élet ihlette. „A nők azért szenvednek a könyveimben, mert a legtöbb nő, akivel eddig beszéltem, szenvedett az életben is” – magyarázta.  A feministák kedvenc írójának számít, noha a pályája elején Atwood maga apolitikus írónak képzelte magát– mondta egy másik interjújában. „De aztán elkezdtem ugyanazt csinálni, amit a legtöbb író és pár költő is csinál: belefogtam, hogy leírjam a világot magam körül”.
A szolgálólány meséje  – egy orwelli ihletésű disztópia – egy jövőbeli, vallási fundamentalista államban játszódik, ahol a főhősnőt csupán azért tartják becsben, mert azon kevesek egyike, akinek termékenysége az atomerőművek által okozott sugárszennyezést követően is megmaradt. Az ultrakonzervatív Gileád Köztársaság szigorú törvények szerint él…
A Booker- és Arthur C. Clarke-díjas kanadai írónő kultuszregényéből – a világhírű Nobel-díjas angol drámaíró, Harold Pinter segítségével – szokatlan gondolati mélységeket feltáró film is készült.

Bevezető gondolatok és moderálás: Kállay G. Katalin

A moderátor orientáló kérdései:

1. A szerző előszavában Margaret Atwood válaszol a három leggyakrabban feltett kérdésre: 1. Feminista regény-e A szolgálólány meséje? 2. Egyházellenes-e a regény? 3. Jóslatnak tekinthető-e a disztópia? Egyetértünk-e a szerző válaszaival, mi a véleményünk ezekről a kérdésekről?
 
2. Figyeljük meg a narratíva szerkezetét és módját! Mi a szerepe a szagoknak? A lassú cselekmény-kibontakozásnak? A tárgyak részletes leírásának? Az önreflexiónak, amikor Fredé a saját elbeszélésére reflektál?
 
3. Mennyiben változtatja meg a regény világáról alkotott képet az utolsó fejezet, a 2195-ben tartott konferencia jegyzőkönyve?

 

Belépő: 2000 Ft,