h k sze cs p szo v
29
30
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
1
2

 

 

 
5779 zsidó ünnepek
 
2019. május 9.
Jom háácmáut, Izrael Állam függetlenségi napja
 
2019. május 23.
Lág báomer, az omerszámlálás 33. napja
 
2019. június 2.
Jom Jerusáláim, Jeruzsálem napja
 
2019. június 9-10.
Sávuot, a hetek ünnepe
 
2019. augusztus 11.
Tisá beáv, az I. és a II. Szentély pusztulásának emlék- és böjtnapja

 

November 20. vasárnap, 15:00 - 19:00
Kép-telenségek délutánja
A Zsidó Tanulás Világnapja [Global Day of Jewish Learning] a Bálint Házban
Jegyfoglalás
Kérjük, adja meg kötelező adatait (e nélkül a foglalás érvénytelen!)

Kérjük nyomtassa ki a visszaigazolt e-mailt. Jegyét ennek birtokában tudjuk biztosan kiadni!

Ajánlás
Kérjük adja meg adatait.

✡ beszélgetések ✡ dilemmák ✡
✡ magyarázatok ✡ viták ✡

A Zsidó Tanulás Világnapja – melynek idei témája  a ”Kép-telenség” – hetedik alkalommal kerül megrendezésre a Bálint Házban.
November 20-án azoknak kedvezünk, akik nem szeretnek éjszakázni. Ha Sávuotkor nem bírtok fennmaradni, gyertek el most! A Global Day of Jewish Learningen idén a faragott képek tilalma indítja meg fantáziánkat, majd ettől elvonatkoztatunk. Tanulni fogunk. Zsidóul. Mit is jelent ez? Lesznek szövegek, megannyi kérdés, előadók, gondolatkeltők, értelmezők és értelmezések. Lehet majd Tórát forgatni és lehet kép-midrást készíteni. Szó lesz tilalomról és engedélyről, képről és szóról, bálványról és Istenről és azt gondoljuk sok minden másról is.


Akik velünk lesznek: Balázs Gábor eszmetörténész ✡ Bársony Ágnes zenetörténész ✡ Darvas István rabbi ✡ Don Tamás kurátor ✡ György Péter esztéta ✡ Kósa Gergely festőművész ✡ Raj Ferenc rabbi ✡ Deborah Lipstadt, történész ✡ Karsai László történész ✡ Dr. Magyar György ügyvéd ✡ Darányi András a Holokauszt Múzeum volt igazgatója

15:00 - 15:45
 
Blaszfémia vagy művészi szabadság?
A hagyományos vallások egybehangzóan tiltották az istengyalázást, azaz a blaszfémiát. Gyakran úgy tűnik, hogy a nyugati társadalmakban e vallások helyét átvette az embert istenítő humanizmus, melynek szent kódexe az emberi jogok egyre bővülő jegyzéke. Ebből az következhet, hogy az emberi szabadság vált a megkérdőjelezhetetlenül legszentebb értékké, és például a művészi szabadság is korlátozhatatlan. Az előadás azt fogja vizsgálni, hogy maradtak-e a modern társadalmakban (például napjaink zsidó közösségeiben) olyan szigetei a "szentségnek", amelyeknek a megsértése ma is a blaszfémia vádját vonhatja maga után. 
 
"A bibliai bálványoktól a modern kori idolokig:"
A bálvány az egy elcsépelt, kiöregedett szó, de az idol az nem. Hogyan jutottunk el a bálványoktól az idolokig, és mi az üzenet a modern kor embere számára?
 
 
16:00 - 16:45
 
Zene és zsidóság
Mendelssohn, Mahler, Schönberg
Az előadás a bibliai örökség, a diaszpórában évezredeken át megőrzött vallási hagyományok zenei vonatkozásai mellett foglalkozik a keleti és a szefárd, a haszid, a jiddis és az izraeli zenével is. A fő témája azonban a zsidóság és az emberiség egyetemes zenei kultúrájának a viszonya a klasszikus muzsikától a romantikusokon át huszadik század modern zenéjéig. Milyen volt a viszonya a zsidó származású zeneszerzőknek és muzsikusoknak ehhez a kultúrához? Milyen szerepet játszott a zsidóságuk ­– és sok esetben az asszimilálódásra való törekvésük – a munkásságukban, és milyen hatást gyakoroltak az egyetemes zenei kultúra fejlődésére? A előadás foglalkozik azzal is, hogy miként viszonyultak hozzájuk a nem-zsidók, hogyan hatott minderre az elmúlt évszázadok antiszemitizmusa, és milyen tragikus következményekkel járt a zsidóság zenei életére is a fasizmus és a holokauszt.
 
Hagyomány és popkultúra
Kulcsszavak: Chanukah song, May the Schwartz (Force) be with you, a Gólem és a Terminátor, Piszkos (?) tizenkettő, Dirty Dancing és még…

 
17:00 - 17:45
 
A transznacionális média és az eltűnt provincia
A média éppolyan megkerülhetetlen, mint amilyen hatástalan is, de mégsem mondhatjuk, hogy ártatlan és főképp, hogy ártalmatlan lenne. A kérdés az, hogy élhetünk együtt egy olyan intézménnyel, amely fölött semmiféle uralmunk sincs.
 
Don Tamás, kurátor
Enyészpontok
Budapest sajnos bővelkedik olyan helyszínekben, amelyek 1944-45-ben a nyilas hatalomátvétel és a német megszállás tragikus színtereiként szolgáltak. A projekt előkészítése során majdnem húsz olyan helyszínt sikerült összegyűjteni, ahol megrázó események történtek. A kiállítás kurátoraként hat kortárs képzőművészt, illetve csoportot kértem fel, hogy válasszanak egyet az összegyűjtött történelmi események közül, és azok helyszínén készítsenek egy „alternatív emlékművet”. Az Enyészpontok egyik legfőbb célja, hogy a galéria/múzeumtérből – és a szűk szakmai diskurzusból – kilépve mutassa be a magyar holokauszt-történet fontos, de kevésbé ismert budapesti helyszíneit, az egymástól távol eső, mégis összeköthető városi terek történeteit.
 
 
18:15 - 19:15

Hallgatni vétek, tagadni bűnDeborah Lipstadt, történész New Yorkból, Karsai László, történész és Dr. Magyar György, ügyvéd beszélgetnek a Zsidó Filmfesztivál Tagadás című filmje apropóján a holocaust-tagadásról jogi, történelmi és persze emberi szempontból, moderál Darányi András, a Holokauszt Múzeum volt igazgatója
 
 
Workshop a nap folyamán
 
15:00 és 17:00 között nézz meg egy igazi Tóra tekercseit! Segítőink megmutatják neked milyen is ez az ősi számunkra oly fontos írás közelről.
 
16:00 és 18:00 között Kósa Gergely, festőművésszel Kép midrás készíthetsz
 
 
 
Mi az a Zsidó Tanulás Világnapja [Global Day of Jewish Learning]?


Adin Steinsaltz rabbi, 2010. november 7-re fejezte be hatalmas munkáját. Elkészült a Talmud fordításával és az ehhez kapcsolódó magyarázatokkal. Munkája egyben a küldetése is, hogy a zsidó emberek visszatérjenek a talmudi szövegek tanulásához. Azóta évről évre a zsidó közösségek mindenhol a Földön csatlakoznak a Global Day of Jewish Learningeseményéhez.

Global Day of Jewish Learning Promotional Trailer from Rachel Weiss-Berger on Vimeo.


Mi a Talmud?



A héber "Talmud" szó "tanulás"-t jelent. Az ókori zsidóság vallási és tudományos műveként a "szóbeli hagyományt" (melyet a 2. jeruzsálemi templom lerombolása után kezdtek csak összegyűjteni és leírni) tanulhatja általa olvasója. A talmudi szemelvényekből a zsidók és nem zsidók egyformán épülhetnek a Talmud többezer éves bölcsességéből.

A Talmud (héberül: „tan, tanulmány, ami tanulva lett”) a posztbiblikus zsidó irodalom legnagyobb és egyértelműen legfontosabb, tematikus rendszerbe foglalt gyűjteménye, a zsidóság enciklopédiája, jogi és vallási alapvetése, szokásjogi gyűjteménye, bibliaértelmezéseinek tárháza.

Magába foglalja a Misnát és annak magyarázatát, a Gemárát, ami az úgynevezett szóbeli Tannak rendszerbe foglalt, összegző, írott változata – azaz az úgynevezett írott Tan (a Tóra, Mózes öt könyve) értelmezése körül kialakult Szentírás-magyarázó és a vallási törvényeket (halácha) részleteiben is megállapító hagyomány végleges rögzítése.

A Misna a hagyomány szerint Jehuda Hanászi szerkesztésében, 189-ben körül nyerte el végleges formáját, míg a Gemára a 2. és 6. század között. (A Talmud mintegy 800 rabbira, tanítóra hivatkozik név szerint is). A Gemára a Misna sokkal rövidebb és tömörebb szövegére reflektál, azt kommentálja, a különféle értelmezési hagyományokat egymással ütközteti, alternatív véleményeket ismertet, szájhagyomány útján örökített tantételeket rögzít. A Talmud sokat merít a Misnával párhuzamosan szerkesztett, az abban helyet nem kapó vagy másodlagos jelentőségűnek tekintett magyarázatokat tartalmazó, annál sokkal bőbeszédűbb, ugyancsak tematikus rendszerbe foglalt Tószeftából.

 


dr. Domán István főrabbi (1922. november 17. -  2015. február 21.) a Tamudról.

Ingyenes program.

 
 
 
 

Sorsok Háza - Rangos beszélgetések a Bálint Házban

Közzétette: Bálint Ház – 2018. október 4., csütörtök