h k sze cs p szo v
30
31
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
1
2

 

 

 
5780-81. évi zsidó naptár
 
2020. február 10.
Tu BiSvát, a fák születésnapja

 
2020. Március 10.
Purim (Ádár 14.)


2020. Április 9.
Pészáh (Niszán 15.)


2020. Május 12.
Lag Báomer (Ijjár 18.)


2020. Május 29.
Savuot (Sziván 6.)


2020. Július 30.
Tisá Beáv (Áv 9.)


2020. Szeptember 19.
Ros Hásáná (Tisri 1.)


2020. Szeptember 28.
Jom Kippur (Tisri 10.)


2020. Október 3.
Szukkot (Tisri 15.)


2020. Október 11.
Szimhát Tóra (Tisri 23.)


2020. December 11-18.
Hanuka (Kiszlév 25.)

 

Április 19. szerda, 18:00
Női művészet felé?
» Justus Pál-beszélgetések 14.0 «
Jegyfoglalás
Kérjük, adja meg kötelező adatait (e nélkül a foglalás érvénytelen!)

Kérjük nyomtassa ki a visszaigazolt e-mailt. Jegyét ennek birtokában tudjuk biztosan kiadni!
Belépő: 900 Ft, db
Kedvezményes jegy 700Ft db

Ajánlás
Kérjük adja meg adatait.

Baglyas Erika és Szász Lilla képzőművészekkel Gadó Flóra kurátor és K. Horváth Zsolt társadalomtörténész beszélget.

A Justus Pál-beszélgetések központi eleme a művészeti és társadalmi kérdések keresztezése. Beszélgetéseink során olyan művészi megnyilatkozásokat vitattunk meg, melyek áttételesen valamilyen társas, társadalmi problémáról (a transzneműségtől a migrációig) beszélnek a regény vagy a mozgókép nyelvén.
A mostani beszélgetésen két női művész, Baglyas Erika és Szász Lilla munkássága kapcsán Gadó Flóra kurátorral arra fogunk rákérdezni, hogy mennyiben „anyaga”, forrása a külvilág egy képzőművész reflexióinak?
Mivel mindkettejük munkásságában emfatikus módon jelenik meg a személyesség, az intimitás (betegség, halál, gyász), ugyancsak fontos számba venni az egyéni és a társadalmi szint közötti analógiákat.
Baglyas Erika és Szász Lilla egy-egy projektje, kiállítása kapcsán a fenti kérdések mellett arra is rá fogunk kérdezni, hogy a személyesség művészi szublimálásának mennyire komponense szerintük az, hogy nők, női művészek.


A sorozatról

Társadalmi-művészeti beszélgetéssorozat, a Mérei Ferenc Szakkollégium és a Bálint Ház közös szervezésében Justus Pál emlékének ajánlva. Kortárs művekről, filmekről, irodalmi alkotásokról és bennük megjelenő társadalmi kérdésekről beszélget K. Horváth Zsolt társadalomtörténész, kritikus az alkotókkal és a téma szakértőivel.

 

Justus Pál


Justus Pál (1905-1965) neve hallatán a többség számára az ugrik be, hogy 1945 után szociáldemokrata politikus volt, pártja baloldalán állt, s a Rajk-per VIII. rendű vádlottjaként elítélték. E beállítás nem téves, de leegyszerűsítő.

Justus 1923-ban érettségizett a Kölcsey Gimnáziumban, 1925-ben Fekete ormok alatt címmel kis kötetet adott ki, majd a rövid életű Együtt című lapban tudósított a munkáskultúra egyes eseményeiről, kiváltképp az akkor meginduló szavalókórusokról. Vagyis a költészet mellett aktivista tevékenységet is folytatott. 1928-ban csatlakozik a Kassák Lajos égisze alatt épp formálódó Munka-körhöz, s a társaság egyik intellektuális központjává válik. Vas István a Nehéz szerelem-ben olyképpen fogalmazott, hogy Justus volt a kör első számú (!) költője. 1930-ban Az útak éneke címmel újabb, élénk kritikai visszhangot kiváltó kötetet publikál, majd költőként hosszú időre elhallgat; egyre intenzívebben foglalkozik társadalomkritikával és politikával. Az 1942-ben írt A szocializmus útja: az osztályháború új feltételei című munkája csak a a háború után jelenik meg, egyebek mellett Lukács György és Szabó Lajos ír róla bírálatot. A háború alatt munkaszolgálatos Borban, majd - mint fentebb utaltunk rá - aktívan politizál. Az 1949 és 1955 között börtönben töltött idő - ha lehet - még a munkaszolgálatnál is jobban össztöri; erről tanúskodik a Hét év börtön és harmincnyolc sor című, posztumusz gyűjteményes kötetében megjelent ciklusa. A Rajk-per margójára írt, Dreyfus Pál az Ördögszigeten című szatirikus tárcájában Mérei Ferenc barátját, Justus Pált - Dreyfushoz hasonlóan - egy koncepciós politikai peren belüli antiszemitizmus áldozataként jeleníti meg. A börtönt követő években Justus visszavonultan él, műfordítóként dolgozik, Shakespeare szonettjeinek fordítójaként nemzetközi elismertséget szerez. Nem sokkal megjelenése után, Igazak ivadéka címmel átültette magyarra André Schwarz-Bart Le dernier des justes című világhírű holokauszt-regényét. Nehéz nem észrevenni a francia juste, "igaz", "helyes" jelentésű szó és a latinos justus alak közötti párhuzamot.

A művészet- és a társadalomkritikai gondolkodás metszéspontjában álló művek kötetlen megbeszélésére invitáló sorozatunkat a költő, társadalomkritikus, ideológus és műfordító Justus Pál emlékének ajánljuk.

 

JEGY


Érvényes diákigazolvánnyal ingyenes.
Belépő: 900 Ft
Bálint Ház tagságival: 700 Ft
Nyugdíjasigazolvánnyal: 700 Ft
Bálint Ház Hűség Kártyával ingyenes.

Sajtójegyért kérjük, hogy regisztráljanak a sajto@balinthaz.hu címen.
Belépő: 900 Ft, Kedvezményes jegy 700Ft
Hűség Kártyával ingyenes