Home
Szeptember 11. szerda, 18:00 — - 20:00
Magyar-zsidó identitásminták
Könyvbemutató
0
Jegyfoglalás
Kérjük, adja meg kötelező adatait (e nélkül a foglalás érvénytelen!)

Kérjük nyomtassa ki a visszaigazolt e-mailt. Jegyét ennek birtokában tudjuk biztosan kiadni!

Ajánlás
Kérjük adja meg adatait.
A könyvet Gyáni Gábor történész és Turán Tamás hebraista mutatja be. A bemutatót beszélgetés követi a bemutatók, a szerkesztő, a szerzők és a közönség között. A könyvbemutató a Ráció Kiadó támogatásával valósul meg. A kiadó köteteiből a könyvbemutató során vásárlásra is lesz lehetőség.
 
Azt, hogy zsidónak lenni sokszor és sok helyen megbélyegzettséggel járt és jár, tudjuk. Azt is, hogy a megbélyegzettség kényszerpályákat és kényszerszerepeket teremt, így a pária, a parvenü, az áldozat, az elkövetővel azonosuló és a megmentő szerepeit. Mi van ezeken kívül? Azok a zsidók, akik istenfélők, zárt rítusközösségben élnek, a halacha előírásait követik, és az isteni gondviselésben bíznak? Vagy inkább azok, akiket a Soá traumája határoz meg, és a túlélők sokadik emlékmécses-nemzedékeként gyászolják elveszett vagy/és traumatizált felmenőiket, maguk is belső sebeket hordoznak, és így mindenekelőtt emlékezeti és gyászközösséget alkotnak? Vagy sokkal inkább azok, akik szolidárisak Izraellel és zsidó jövőképük van? Netán azok, akik kulturális kötődésében erőteljes a zsidó témák iránti érdeklődés? Netán mindezek együtt? Vagy ki-ki maga dönti el, hogy az önmeghatározások mintáiból mit vagy miket választ? Amennyiben szekularizált világunkban el akarjuk kerülni a tértől és időtől független kérdéseket és válaszokat, érdemes megismernünk azoknak a tudósoknak és íróknak a hovatartozás-tudatát, önazonosságát, akik magyarok és zsidók, magyar-zsidók voltak. Erre kínál alkalmat a Magyar-zsidó identitásminták című könyv bemutatója, majd a könyv elolvasása.
 
Szerkesztette: Dénes Iván Zoltán
Ráció Kiadó, Budapest, 2019. 267 lap. Lásd itt.

Dénes Iván Zoltán szakmai életrajzát angolul itt olvashatja. 
A Jeruzsálemi Héber egyetemen tartott Bibó István ellőadásáról itt tudhat meg többet

Részlet a könyv előszavából: 
Szélesebb családom tagjai között olyan nagy-nagybácsira bukkantam, akit nem a Soá határozott meg, s mivel komoly, kivételes életművet alkotott, személyisége és munkássága jól nyomon követhető és feldolgozható. Ehhez a feladathoz kerestem társakat, s találtam két éve kettőt: Huszár Mihályt és Turbucz Pétert , akikkel bő másfél éve rendszeresen eszmét, információt és kéziratot cserélünk. Mi, a Marczali Henrik Kutatócsoport tagjai, Marczali Henrikkel, édesapjával, Morgenstern/ Marczali Mihállyal, családjával, szülőfalujának, Marcalinak egykori zsidó hitközségével, Marcali különböző hajdani közösségeivel és egy Marczali Henrikhez hasonló formátumú kortárs filozófussal, Alexander Bernáttal kapcsolatban folytattunk kutatásokat. Mivel ennek során elérkeztünk oda, hogy mondanivalónkat megosszuk a tudományos közvéleménnyel, eszmecserénket kiszélesítettük. Annak érdekében, hogy témáinkat vonatkoztatni tudjuk, meghívtunk néhány kollégát, hogy tanuljunk egymástól. Peremiczky Szilvia arra vállalkozott, hogy a korabeli magyar-zsidó írók közül háromnak az identitását átgondolja. Konrád Miklós, akit azóta a kutatócsoport tagjává választottunk,  a magyarországi zsidók helyzetére vonatkozó kortárs zsidó értékelésekkel vetett számot. Zima András 19. század fordulójának zsidó integrációs stratégiáit vette sorra és helyezte el az asszimiláció és a cionizmus végpontjai között. Schweitzer Gábor két magyarországi rabbi egyesület szervezését, programjait és kezdeményezőit vizsgálta meg és mutatta be. Zóka Péter Alexander Bernát múlt század eleji oktatáspolitikai előadását dolgozta fel és értelmezte. Turbucz Péter Alexander Bernátnak és Marczali Henriknek a nagy háború első három évében tartott előadásait, publicisztikáját, háborús propagandáját tárta fel. Varga Péter András Alexander Bernát és tanítványai filozófiai tájékozódásának egyik lehetséges, de kifuttatatlan – fenomenológiai – fejlődési irányát rekonstruálta és gombolyította fel. 
Az előadásokat viták követték. Olyanok, amelyek – úgy vélem – inspiráltak bennünket és talán nem túl merész állítás, hogy azokból kölcsönösen sokat tanultunk. Minderre 2018. április 10-én, a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Központjának Filozófiai Intézetében került sor. Az előadásokat és a viták tanulságait szűk félév alatt ki-ki átgondolta, amelynek eredményeként 2018. szeptember végére mindenki megírta tanulmányát. Ezeket Turbucz Péter gyűjtötte össze és továbbította nekem. Miután elolvastam őket, s amennyiben arra vonatkozó kiegészítő javaslataim voltak, hogy az egykori előadást továbbfejlesztő tanulmány immár egy koherens kötet fejezete legyen, megírtam szerzőtársaimnak. Az átdolgozott változatokat Kecskeméti Károly (Antony, Franciaország) és Kovács Gábor (Budapest– Hatvan) kapták meg szakmai lektorálásra. Véleményük, javaslataik nyomán kinek-kinek lehetősége nyílt arra, hogy tanulmánya szövegét újragondolja, korrigálja, kiegészítse. Lektori véleménye alapján Kecskeméti Károlyt arra kértem, hogy írjon bevezetést a kötethez. Az így véglegesített változatot küldtem meg a kiadónak. Abban a reményben, hogy – az asszimiláció haladó magyar-zsidó identitásmintái közül azoknak a feldolgozása során, amelyek kötetünk fejezeteit alkotják – el tudtuk kerülni a szokásos buktatókat: az asszimiláció apologetikáját, kritikátlan eszményítését, továbbá az ortodox visszahatás idealizálását és ahistorikus projekcióját. Az esszencializmust, a közösségi metafizikát, azt tehát, hogy valamilyen tértől és időtől független kollektív lényeget feltételezzünk és azt illusztráljuk. Szándékaink szerint azt is, hogy a Soát és a cionizmust vetítsük vissza az asszimilációs eszmére, s a magyar-zsidó identitás mintáinak azokra a változataira, amelyeket megközelítettünk és feldolgoztunk. Amennyiben sikerült, úgy abban szerepe lehetett annak, hogy tárgyilagosságra törekedtünk az empátia, a megértés, a megemésztés, a szövegek/előadások és szerzőik/előadóik konkrét vitabeli helyének és szerepének feltárása és megértése alapján. Ehhez saját kutatásaink, az azokra érkezett reflexiók és a kialakult, megindult, de korántsem lezárult eszmecseréink egyaránt és együttesen jó segítséget nyújtottak. A kötet megjelenését Vajda Károly, az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem (OR-ZSE) rektora támogatta.                                                                                                      Dénes Iván Zoltán
 
 
A hátsó borítón található szöveg:
A könyv két kivételes teljesítményű magyar-zsidó tudós, Alexander Bernát filozófus (1850–1927) és Marczali Henrik történész (1856–1940) tevékenységét és magyar-zsidó önazonosságát közelíti meg. Úgy, hogy egyúttal esettanulmányokkal viszonyítási keretet teremt értelmezésükhöz. Ebben a keretben tárják fel, elemzik és értelmezik szerzői – Huszár Mihály, Dénes Iván Zoltán, Peremiczky Szilvia, Konrád Miklós, Zima András, Schweitzer Gábor, Zóka Péter, Turbucz Péter és Varga Péter András – Marcali első rabbija, Morgenstern/Marczali Mihály identitásának tényezőit és kapcsolati hálóját, Marczali Henrik magyar-zsidó identitását, Ormódi Bertalan, Kiss József és Makai Emil magyar-zsidó írók önazonosságát, a magyarországi zsidók helyzetére vonatkozó kortárs zsidó értékeléseket, a 19–20. század fordulója zsidó integrációs stratégiáit, két magyarországi rabbi egyesület szervezését, programjait és kezdeményezőit, Alexander Bernát múlt század eleji oktatáspolitikai előadását, Alexander Bernát és Marczali Henrik az első világháború idején tartott előadásait, publicisztikáját, háborús propagandáját, Alexander Bernát és tanítványai filozófiai tájékozódásának egyik lehetséges, de kifuttatatlan – fenomenológiai – fejlődési irányát. A vizsgált magyar-zsidó identitásminták feldolgozása során – szerzők és szerkesztő – el kívánták kerülni az esszencializmust, a közösségi metafizikát, azt tehát, hogy valamilyen tértől és időtől független kollektív lényeget feltételezzenek, és azt illusztrálják: az asszimiláció apologetikáját, kritikátlan eszményítését, továbbá az ortodox visszahatás idealizálását és ahistorikus projekcióját. Továbbá azt, hogy a Soát és a cionizmust vetítsék vissza az asszimilációs eszmére, s a magyar-zsidó identitás mintáinak a könyvben vizsgált változataira.
Ingyenes program.