Az idén december 12-én kedd este köszönt be az egyik legkedveltebb történelmi emléknapunk, a Hanuka ünnepe. Ettől kezdve nyolc napon át, esténként meggyújtjuk a 8 + 1 ágú gyertyatartón, a hanukai menórán a színes gyertyákat, minden este eggyel többet, mert „szent dolgokban mindig csak növekedni szabad”. Megajándékozzuk egymást, különösen a gyermekeket, s a család együtt tölti az estéket, vacsorával, játékkal, kedves beszélgetéssel. :)
 
Hanuka minden napján 17:30-kor közös gyertya gyújtás a Bálint Házzal.
Vasárnap a Családi Hanukán gyújtunk.
Hétfőn a lángot Borgula András is velünk lesz mint lángmester.
A gyertyagyújtás helyszíne a szokásos: a Révay utcában várunk Titeket a Ház előtt.
 


 

Szeptember 14. hétfő
Ros Hásáná - a zsidó újév
Jegyfoglalás
Kérjük, adja meg kötelező adatait (e nélkül a foglalás érvénytelen!)

Kérjük nyomtassa ki a visszaigazolt e-mailt. Jegyét ennek birtokában tudjuk biztosan kiadni!

Ajánlás
Kérjük adja meg adatait.
Idén 2015. szeptember 13-án vasárnap este köszöntjük a zsidó újévet, Ros Hásánát. A kétnapos ünnepen az ember teremtésének 5776-ik évfordulójára emlékezünk, és mintegy megújítjuk az Örökkévalóval kötött szövetségünket.
 
Az Új év a világ és az ember teremtésének évfordulója, "amikor az ember teremtett voltára és Istentől való függőségére is emlékezünk". A Föld valamennyi országában 48 órán keresztül a világ megalkotásának születésnapját ünnepelik ekkor a zsidó emberek.
 
Ezzel a két nappal veszi kezdetét a tíz bűnbánó nap, melynek betetőzése Jom Kipur, amely 2015. szeptember 22. kedd estétől szerda estéig tart. Az Engesztelőnap során 25 órát böjtölünk, bűneinket bánjuk, és megtérést gyakorlunk.
 
A félelmetes napok leteltével következik az önfeledt öröm ideje, a Szukot, a Sátrak ünnepe 2015. szeptember 27-én vasárnap este veszi kezdetét és hét napon át, 2015. október 4-ig vasárnap estig tart, zárása a nyolcadik nap, mely a Smini Áceret ünnepe (2015. október 5.) Több vidám vallási szertartás, sok ének és tánc kíséri az örömünnepet. 
 
Szeretsz rajzolni, festeni? 
Túlteng benned a kreativitás? 
Segítsd kidekorálni a szukoti sátrat a Bálint Házban!
 
Várunk minden művészi vénával vagy csupán elegendő lelkesedéssel rendelkező jelentkezőt, aki szívesen részt venne a szukkoti sátor díszítésében. Jelentkezz az nyitottajtok@balinthaz.hu címen és éld ki a kreativitásod! További információ
 
A diaszpórában Smini Áceret másnapján (Izraelben egy napon) ünneplik közösségeink, hogy ezen a napon fejeződik be és azonnal újrakezdődik a Tóra felolvasása, ami egy éven át tart. 2015-ben a Tóra ünnepét, a Szimhát Torát 2015. szeptember 6-án vigadjuk.
 
 

 

 
Az ünnep szokásairól Radnóti Zoltán neológ és Faith Asher lubavicsi ortodox rabbit kérdezte az MTI.
 
Radnóti Zoltán ismertette: az ünnep az ember teremtésének évfordulója, hiszen a Talmud szerint Isten 5775 évvel ezelőtt ezen a napon teremtette meg az embert, hat nappal a világ teremtése után. Faith Áser a ros hásána kifejezésről elmondta, az szó szerint annyit tesz, az "év feje", és ezen a napon a zsidó emberek számára "sok minden eldől". A rabbi úgy fogalmazott, hogy miként az embert irányítja a feje, ugyanúgy kell meghatároznia a ros hásánának az év többi napját. 
 
Radnóti Zoltán szólt arról, hogy a ros hásána kifejezés a Tórában nem szerepel, ott a "kürtharsogás napjaként" található ez az ünnep, ugyanis százszor kell megfújni a sófárt, a kosszarvból készített kürtöt. Ebből a zsidó hagyományból ered a szilveszteri trombitálás szokása – tette hozzá. Magyarázatként elmondta, a sófár arra emlékezteti a zsidókat, amikor Isten Ábrahámtól, a zsidók ősatyjától, fiának, Izsáknak a feláldozását kérte. Ábrahám ezt majdnem megtette, de végül csak egy kost kellett levágnia a fia helyett. A sófár, a kos szarva mindannyiunkat arra emlékeztet – fogalmazott Radnóti Zoltán – hogy jámborsággal kell az Isten felé fordulnunk, valamint arra, hogy milyen mulandó az ember.
 
Faith Asher ehhez hozzátette, hogy a sófár hangja emlékezteti Istent az emberekre; a sófár sírásra emlékeztető hangja olyan mély lelkiállapotot mutat meg, amelyet szavakkal nem lehet kifejezni.
 
Radnóti Zoltán kitért arra a hagyományra is, amely szerint ezen a napon kinyílik Isten előtt a három könyv, az élet, a halál és a köztesek könyve, és valamelyikbe "be vagyunk írva". A zsidó embernek pedig tíz napja van, hogy "átimádkozza" magát az élet könyvébe, ha nem oda lett beírva. Az ünnep színe a fehér, a lelki tisztaság színe. A zsidó férfiak ilyenkor egy speciális fehér halotti ruhát, kitlit viselnek, amely abban különbözik a hétköznapi öltözettől, hogy nincs zsebe. Ez utal arra, hogy az ember ezeken a napokon tetteivel és szavaival, nem pedig vagyonával tudja magát "beírni az életbe". 
 
Faith Asher a kitlivel kapcsolatban azt az értelmezést emelte ki, amely szerint a zseb hiánya arra utal, hogy üres zsebbel, vagyis tiszta lappal kell indulnia az embernek a következő évben. Hozzátette, hogy a kitlit nem minden ortodox közösségben viselik.
 
Az ünnepen fogyasztható ételekről Radnóti Zoltán elmondta, hogy a zsidó hagyomány szerint minden olyan étel, amelynek van szimbolikus jelentése, fogyasztható. "Viccesen azt szoktam mondani, aki csúnyának tartja magát, egyen százszorszépet" – jegyezte meg. Vannak természetesen klasszikus ételek – tette hozzá –, mint az édes életet jelképező méz vagy a gránátalma, amelynek sok magja a következő év érdemeit, jó cselekedeteit szimbolizálja.
 
Tipikus étel a bárhesz, ami általában sós és hosszúkás kalács, újévkor azonban édes és kerek, utalva az élet körforgására. Fontos a zsíros ételek fogyasztása, hogy bőséges év legyen. Hangsúlyozta, az állatoknak a fejét és nem a farkát kell fogyasztani, hogy ők irányítsanak, ne őket irányítsák. 
 
Faith Asher az érdekes szokások között említette az alma mézbe mártását. A zsidó misztika tanítása szerint az életben minden dolog vagy édes, vagy keserű - ismertette. A mézet viszont a "szúrós" méhek készítik. Ez a folyamat a szúrós méhtől az édes mézig szimbolizálja, hogy a keserűbb napok után édesek jönnek. Az Isten arra tanít - emelte ki –, hogy a nehézségek próbatételek, és "végül minden édes lesz". Még a "szúrós napokon" is tudni kell, hogy Isten soha nem akar rosszat az emberiségnek – hangsúlyozta.
 
Radnóti Zoltán ismertette, hogy az újév igazából tíz napig tart. A tízedik nap a jóm kipúr, az engesztelés napja, amikor a könyvekbe az emberek nemcsak "beírattatnak", hanem le is "pecsételtetnek". Ilyenkor 25 órás szigorú böjtöt tartanak. Faith Áser elmondta, hogy van olyan értelmezés, amely szerint még a jóm kipúrt követő sátoros ünnepig "át tudja magát íratni" az ember az élet könyvébe, sőt van, aki szerint a három hónappal később kezdődő hanukáig is "lehet javítani". Ennél "türelmesebb véleményt" nem ismer – mondta. Hozzátette, a bölcseik ezzel is arra akartak tanítani, hogy az embernek mindig tennie kell a jóért.
 
Radnóti Zoltán szólt arról, hogy a zsidó ünnepek mozgó ünnepek, hiszen a zsidó évben holdhónapok vannak, ünnepeiket teliholdkor tartják, kivéve a ros hásánát, amelyet mindig "holdújuláskor". 
 
Faith Asher kitért arra is, hogy négy zsidó újév van: a terméseké, az állatoké, a királyoké és az embereké, de az embereké a legfontosabb. Ezen a napon isten az állatok és az élettelen dolgok felett is dönt, és ezzel megmutatja, hogy bár mindennek megvan a saját újéve, az ember teremtésének napja mindent magába foglal, hiszen ő teremtés koronája. Azért csak a hatodik napon teremtette meg isten az embert – mutatott rá –, hogy már egy kész világot adjon neki. Ugyanakkor az ember feladata összekötni a teremtett világot az "isteni akarattal". Magyarázatként hozzátette: a zsidó hagyományok szerint, amikor az ember áldást mond egy pohár vízre, mielőtt megissza, összekapcsolja a vizet az isteni akarattal, ha pedig a pohár vízből nyert energiával Istent szolgálja, akkor egy magasabb szinten is összeköti a profánt a szenttel.
 
forrás: MTI
 

 

Ingyenes program.