h k sze cs p szo v
31
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
1
2
3
4

 

 

 
5780-81. évi zsidó naptár
 
2020. Július 30.
Tisá beÁv (Áv 9.)

2020. Szeptember 19.
Ros Hásáná (Tisri 1.)


2020. Szeptember 28.
Jom Kipur (Tisri 10.)


2020. Október 3.
Szukot (Tisri 15.)


2020. Október 11.
Szimhát Tóra (Tisri 23.)


2020. December 11-18.
Hanuka (Kiszlév 25.)

 

Szeptember 19. szombat
Ros Hásáná - a zsidó újév
Jegyfoglalás
Kérjük, adja meg kötelező adatait (e nélkül a foglalás érvénytelen!)

Kérjük nyomtassa ki a visszaigazolt e-mailt. Jegyét ennek birtokában tudjuk biztosan kiadni!

Ajánlás
Kérjük adja meg adatait.
Idén 2020. szeptember 18-án péntek este köszöntjük a zsidó újévet, Ros Hásánát. A kétnapos ünnepen az ember teremtésének 5781-ik évfordulójára emlékezünk, és mintegy megújítjuk az Örökkévalóval kötött szövetségünket.
 
Az Új év a világ és az ember teremtésének évfordulója, "amikor az ember teremtett voltára és Istentől való függőségére is emlékezünk". A Föld valamennyi országában 48 órán keresztül a világ megalkotásának születésnapját ünnepelik ekkor a zsidó emberek.
 
Ezzel a két nappal veszi kezdetét a tíz bűnbánó nap, melynek betetőzése Jom Kipur, amely 2020. szeptember 27-én, vasárnap estétől hétfő estéig tart. Az Engesztelőnap során 25 órát böjtölünk, bűneinket bánjuk, és megtérést gyakorlunk.
 
A félelmetes napok leteltével következik az önfeledt öröm ideje, a Szukot, a Sátrak ünnepe 2020. október 2-án péntek este veszi kezdetét és nyolc napon át, péntek estig tart, zárása a Smini Áceret ünnepe (2020. október 10.) Több vidám vallási szertartás, sok ének és tánc kíséri az örömünnepet. 
 
A diaszpórában Smini Áceret másnapján (Izraelben egy napon) ünneplik közösségeink, hogy ezen a napon fejeződik be és azonnal újrakezdődik a Tóra felolvasása, ami egy éven át tart. A Tóra ünnepét, a Szimhát Torát 2020. október 10-én szombat este vigadjuk.
 
 

 

 
Az ünnep szokásairól Radnóti Zoltán neológ és Faith Asher lubavicsi ortodox rabbit kérdezte az MTI.
 
Radnóti Zoltán ismertette: az ünnep az ember teremtésének évfordulója, hiszen a Talmud szerint Isten 5775 évvel ezelőtt ezen a napon teremtette meg az embert, hat nappal a világ teremtése után. Faith Áser a ros hásána kifejezésről elmondta, az szó szerint annyit tesz, az "év feje", és ezen a napon a zsidó emberek számára "sok minden eldől". A rabbi úgy fogalmazott, hogy miként az embert irányítja a feje, ugyanúgy kell meghatároznia a ros hásánának az év többi napját. 
 
Radnóti Zoltán szólt arról, hogy a ros hásána kifejezés a Tórában nem szerepel, ott a "kürtharsogás napjaként" található ez az ünnep, ugyanis százszor kell megfújni a sófárt, a kosszarvból készített kürtöt. Ebből a zsidó hagyományból ered a szilveszteri trombitálás szokása – tette hozzá. Magyarázatként elmondta, a sófár arra emlékezteti a zsidókat, amikor Isten Ábrahámtól, a zsidók ősatyjától, fiának, Izsáknak a feláldozását kérte. Ábrahám ezt majdnem megtette, de végül csak egy kost kellett levágnia a fia helyett. A sófár, a kos szarva mindannyiunkat arra emlékeztet – fogalmazott Radnóti Zoltán – hogy jámborsággal kell az Isten felé fordulnunk, valamint arra, hogy milyen mulandó az ember.
 
Faith Asher ehhez hozzátette, hogy a sófár hangja emlékezteti Istent az emberekre; a sófár sírásra emlékeztető hangja olyan mély lelkiállapotot mutat meg, amelyet szavakkal nem lehet kifejezni.
 
Radnóti Zoltán kitért arra a hagyományra is, amely szerint ezen a napon kinyílik Isten előtt a három könyv, az élet, a halál és a köztesek könyve, és valamelyikbe "be vagyunk írva". A zsidó embernek pedig tíz napja van, hogy "átimádkozza" magát az élet könyvébe, ha nem oda lett beírva. Az ünnep színe a fehér, a lelki tisztaság színe. A zsidó férfiak ilyenkor egy speciális fehér halotti ruhát, kitlit viselnek, amely abban különbözik a hétköznapi öltözettől, hogy nincs zsebe. Ez utal arra, hogy az ember ezeken a napokon tetteivel és szavaival, nem pedig vagyonával tudja magát "beírni az életbe". 
 
Faith Asher a kitlivel kapcsolatban azt az értelmezést emelte ki, amely szerint a zseb hiánya arra utal, hogy üres zsebbel, vagyis tiszta lappal kell indulnia az embernek a következő évben. Hozzátette, hogy a kitlit nem minden ortodox közösségben viselik.
 
Az ünnepen fogyasztható ételekről Radnóti Zoltán elmondta, hogy a zsidó hagyomány szerint minden olyan étel, amelynek van szimbolikus jelentése, fogyasztható. "Viccesen azt szoktam mondani, aki csúnyának tartja magát, egyen százszorszépet" – jegyezte meg. Vannak természetesen klasszikus ételek – tette hozzá –, mint az édes életet jelképező méz vagy a gránátalma, amelynek sok magja a következő év érdemeit, jó cselekedeteit szimbolizálja.
 
Tipikus étel a bárhesz, ami általában sós és hosszúkás kalács, újévkor azonban édes és kerek, utalva az élet körforgására. Fontos a zsíros ételek fogyasztása, hogy bőséges év legyen. Hangsúlyozta, az állatoknak a fejét és nem a farkát kell fogyasztani, hogy ők irányítsanak, ne őket irányítsák. 
 
Faith Asher az érdekes szokások között említette az alma mézbe mártását. A zsidó misztika tanítása szerint az életben minden dolog vagy édes, vagy keserű - ismertette. A mézet viszont a "szúrós" méhek készítik. Ez a folyamat a szúrós méhtől az édes mézig szimbolizálja, hogy a keserűbb napok után édesek jönnek. Az Isten arra tanít - emelte ki –, hogy a nehézségek próbatételek, és "végül minden édes lesz". Még a "szúrós napokon" is tudni kell, hogy Isten soha nem akar rosszat az emberiségnek – hangsúlyozta.
 
Radnóti Zoltán ismertette, hogy az újév igazából tíz napig tart. A tízedik nap a jóm kipúr, az engesztelés napja, amikor a könyvekbe az emberek nemcsak "beírattatnak", hanem le is "pecsételtetnek". Ilyenkor 25 órás szigorú böjtöt tartanak. Faith Áser elmondta, hogy van olyan értelmezés, amely szerint még a jóm kipúrt követő sátoros ünnepig "át tudja magát íratni" az ember az élet könyvébe, sőt van, aki szerint a három hónappal később kezdődő hanukáig is "lehet javítani". Ennél "türelmesebb véleményt" nem ismer – mondta. Hozzátette, a bölcseik ezzel is arra akartak tanítani, hogy az embernek mindig tennie kell a jóért.
 
Radnóti Zoltán szólt arról, hogy a zsidó ünnepek mozgó ünnepek, hiszen a zsidó évben holdhónapok vannak, ünnepeiket teliholdkor tartják, kivéve a ros hásánát, amelyet mindig "holdújuláskor". 
 
Faith Asher kitért arra is, hogy négy zsidó újév van: a terméseké, az állatoké, a királyoké és az embereké, de az embereké a legfontosabb. Ezen a napon isten az állatok és az élettelen dolgok felett is dönt, és ezzel megmutatja, hogy bár mindennek megvan a saját újéve, az ember teremtésének napja mindent magába foglal, hiszen ő teremtés koronája. Azért csak a hatodik napon teremtette meg isten az embert – mutatott rá –, hogy már egy kész világot adjon neki. Ugyanakkor az ember feladata összekötni a teremtett világot az "isteni akarattal". Magyarázatként hozzátette: a zsidó hagyományok szerint, amikor az ember áldást mond egy pohár vízre, mielőtt megissza, összekapcsolja a vizet az isteni akarattal, ha pedig a pohár vízből nyert energiával Istent szolgálja, akkor egy magasabb szinten is összeköti a profánt a szenttel.
 
forrás: MTI
 

 

Ingyenes program.