Szeptember 28. hétfő
Szukot - Sátoros ünnep
Jegyfoglalás
Kérjük, adja meg kötelező adatait (e nélkül a foglalás érvénytelen!)

Kérjük nyomtassa ki a visszaigazolt e-mailt. Jegyét ennek birtokában tudjuk biztosan kiadni!

Ajánlás
Kérjük adja meg adatait.
Szukot, a Sátrak ünnepe, hét napon át tart (idén szeptember 28 és október 4.), zárásaként a nyolcadik napon a Smini Áceret, vagyis az őszi záróünnep követi. Több vidám vallási szertartás, sok ének és tánc kíséri az örömünnepet. 
A pészahal és a sávuóttal együtt ez a három, úgynevezett zarándokünnep egyike, melyen a Szentély fennállásának idején a zsidóknak Jeruzsálembe kellett menniük, hogy áldozatot mutassanak be.
 
A sátrak ünnepe
 
Szukotkor a vallásos zsidók lombsátrakba költöznek legalább az étkezések idejére, hogy emlékezzenek arra az időre, amikor őseik negyven évig vándoroltak a sivatagban. A szabadban felállított sátrakat faágakkal borítják, feldíszítik és ünnepi étkezéseik alkalmával minden nap más bibliai személyt – Ábrahámot, Izsákot, Jákobot, Józsefet,Mózest, Áront, Dávidot – hívnak meg azokba. A sátor (szukká) az ünnep alatt átmeneti szállásként szolgál, minden alkalommal, amikor belépnek vagy a kenyeret megáldják a következőket mondják:
 
„Bárúch Atá Adonáj, Elohénú, Melech Háolám,
aser kiddesánu bemicvótáv, vecivvánu lésév baszukká!”
 
„Áldott légy Te, Örökkévaló Istenünk, a Világ Királya,
aki megszentelt minket parancsolataival, s meghagyta, hogy sátorban lakozzunk!”
 
A sátor oldalai (minimum három) bármilyen anyagból, akár kőből is készülhetnek, mivel az ideiglenes jelleget a tető adja a sátornak. A tetőt földből növő élő növényekből kell elkészíteni lazán, összekötözés nélkül. A tetőhöz nem használható gyümölcsöt is tartalmazó ág, a kóser tetőalapanyagot szhách névvel illetik. A tetőn nem lehet huszonöt centiméternél hosszabb, vagy szélesebb rés, de lehetnek rajta hézagok, amelyeken keresztül éjjel a csillagok láthatóak, azonban az eső ellen védenie kell. A sátor nem kerülhet fa, vagy egy építmény teteje alá. A sátor tetejét az építés legvégén helyezik fel, ezután feldíszítik a sátrat, hogy vonzó legyen. 
A sátor lehet egészen kicsi, akár egyszemélyes is, de lehet több száz fő befogadására alkalmas is. 
Szukotot a betakarítás ünnepének is nevezik, ezért szombat kivételével minden nap meglengetik az ünnepi csokrokat, a luláv-okat a zsinagógákban, kinyilvánítva ezzel Isten uralmát az egész földön és hálát adva a jó termésért, sikeres szüretért.
 
 

✡ Szukot, a Sátrak ünnepe, hét napon át tart (idén szeptember 28 és október 4.), zárásaként a nyolcadik napon a Smini Á...

Posted by Bálint Ház on Thursday, 24 September 2015
 
A luláv
 
A szukkót jellemző, meghatározó kelléke a sátoron kívül a négy különböző növényből készült ünnepi csokor, a luláv. 
 
A négy növény a következő:
etrog – ez nem kerül a csokorba, hanem a bal kézben külön tartják
pálmalevél – a tulajdonképpeni lúláv, amiről a csokor a nevét kapta
mirtuszág – hádász
fűzfagally – árává.
 
A hívő zsidók az utóbbi háromból készített csokrokkal és a bal kézben szárával  felfelé tartott etroggal fejezik ki örömüket Isten előtt (minden hívőnek sajáttal kell rendelkeznie).
Szukkót minden napján (kivéve a szombati napokat) áldást mondanak a négyféle növény tartása közben:
 
Bárúch Átá Ádonáj Elohénu Melech Háólám,
aser kiddesánu bemicvótáv vecivvánú al netilat lúláv.
 
„Áldott légy Te, Örökkévaló Istenünk, a Világ Királya,
ki megszentelt minket parancsolataival, s meghagyta minékünk, hogy lulávunk legyen.” 
 
Szukot első napján ezt egy másik áldással toldják meg (Sehechejánu). Az áldás után megfordítják az etrogot és meglengetik a lulávot a négy világtáj felé, majd fel és le, ezzel is jelezve, hogy Isten mindenhol jelen van.
A szukóti istentiszteleten is mondanak Hallélt. Ezalatt is folyamatosan kézben tartják a négy növényt, és amikor kell meglengetik a lulávot. Az alkalom egy pontján a gyülekezet ünnepi körmenetté alakul és kezükben a lulávval és etroggal mind a hét napon megkerülik az emelvényt. Amikor még állt a templom, akkor az oltárt járták körül hasonló módon.
 
 

 

Ingyenes program.