h k sze cs p szo v
27
28
29
30
31
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
1
2
3
4
5
6

 

 

 
5780-81. évi zsidó naptár
 
2020. Július 30.
Tisá beÁv (Áv 9.)

2020. Szeptember 19.
Ros Hásáná (Tisri 1.)


2020. Szeptember 28.
Jom Kipur (Tisri 10.)


2020. Október 3.
Szukot (Tisri 15.)


2020. Október 11.
Szimhát Tóra (Tisri 23.)


2020. December 11-18.
Hanuka (Kiszlév 25.)

 

Jom Kipur a zsinagógában...

Szerző: Lantai Dávid 


Az 1998-ban magyarul megjelent Jom Kipuri imakönyv borítóján szereplő Maurycy Gottlieb mester Jom Kipur a zsinagógában c. világhírű festményé ismerős lehet mindanyiunk számára.

Éveken óta nézegettem a hosszú zsinagógában töltött órákban, s nem vettem észre, azt ami végig a szemem elött volt és amit most megosztok veletek a kép hihetetlen igazságáról.




Maurycy Gottlieb (1856–1879) mindössze 22 évesen, egy évvel a halála előtt festette ezt a monumentális képet. A 20 megfestett alak legtöbbje a művész közeli hozzátartozóit ábrázolja, köztük az akkor menyasszonyát, Rosenfeld Laurát, a szüleit és a rokonait. A helyszín szülőfalujának, Drohobycz zsinagógájának a belső tere.

Gottliebnek legalább négy önarcképe jelenik meg az ünnepre összegyűltek között... Ez a kvartett tükrözi az élet történetét és a dilemmákat, amelyek kísértették őt. Ők a művész különböző életszakaszait testesítik meg: a kompozíció közepén fiatalemberként van lefestve, elmélázva/töprengve áll, a fejét a kezén pihenteti, a nyakában lógó medálon a héber mem és a gimel betűket viseli: G.M. a művész nevének kezdőbetű; a bal alsó sarokban kisgyerekként jelenik meg, aki egy nyitott imakönyv mellett áll; jobb oldalon pedig már felnőttként látható, amint épp átnéz az imakönyv felett.

a képből kitekintő fiatal a gyermek Gottlieb apja az imakönyv felett mereng, miközbe fia követi az írást.


Laura itt többször megjelenik a szokatlanul nyitott emeleti női karzaton: az oszlop baloldalán egyenesen áll, egy csukott imakönyv van a kezében, ugyanannak az oszlopnak a jobb oldalán már úgy látható, amint az édesanyja felé hajol, hogy valamit a fülébe súgjon.

csukott könyvet "olvasó" nő a fiatal lány 


A Tóra köpenybe/palástba egy héber felirat van hímezve: „R. Moshe [Maurycy héber neve] Gottlieb, az áldott igaz emlékére adományozva” Miután édesapja megfeddte, amiért halott személyként utalt magára, a művész kitörölte a feliratot, de később újra festette.
A képen egy egész élet, egy "sors" látható a gyermektől a emlékezésig. Őrizz meg és emlékezz, adták örökül őseink.
A barátja, az író Nathan Samueli ezt írta: „nem festékkel, hanem a szívének a vérével festett” mialatt azon tűnődött, hogy ő maga valószínűleg hamarosan meg fog halni.

A tóra-takaró héber felírata nőveli a rejtély auráját:
"Tanítómesterünk, Moses Gottlieb rabbi emlékének emlékére adományozva az 5638-as években, éljen az ő igazsága."
Az 5638. év a kép befejezésének időpontja,
nem Gottlieb halála, de furcsa előjáték.


Egy évvel később, két héttel azután, hogy Laura férjhez ment másvalakihez, Gottlieb meghalt egy gyors lefolyású betegségben. Kétségtelenül megszakadt a szíve a gyötrelemtől, akár természetes oka volt a betegségének, akár öngyilkosságot követett el – ahogy néhány hiszik. Az öngyilkosság gondolata kétségtelenül korábban is megfogalmazódott már benne, a naplójában is megemlítette, amit gondosan őrzött. A saját naplójában Laura azt állítja, hogy Gottlieb az iránta érzett szerelem miatt halt meg.

 

Maurycy Gottlieb (1856–1879)

 

Gottlieb ez a fiatal lengyel férfi világhírű képe azóta is velünk van. A múltja, a jelene, s az elképzelt jövője. Egy élet reflexiója. Kik voltunk, vagyunk, s kik leszünk vajon?

Mi ennek a zsinagógai "közösségnek" az üzenete számomra? Nekem többek között az, hogy a közösség mi vagyunk, mi alkotjuk, mi építjük.
Oly jó lenne, ha mindenki érezhetné a közösség biztonságát, elfogadását, s ha ez nem csak egy napig tartana Jom Kipurkor, hanem sokkal tovább.

 

 

 

Nyomtatási kép