h k sze cs p szo v
28
29
30
31
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
1

 

 

 
5779. évi zsidó naptár
 
2019. augusztus 11.
Tisá beáv, az I. és a II. Szentély pusztulásának emlék- és böjtnapja

 

„Akkor nem lesz a társadalom rákos, ha az információ megfelelően áramlik körülöttünk.”
Budapest @ 2019. április 18. csütörtök 15:00

Béllel vagy rákkal kezdjünk? Tette fel a kérdést Rangos Katalin a márciusi Rangos beszélgetéseken, ahol aztán később kiderült, hogy bármelyik témát is választja a közönség, könnyedén fogunk áttérni a másikra. A bél működése és a rák kialakulása között ugyanis megannyi összefüggés van.

Az összefüggések pedig gyógyuláshoz vezethetnek. Rangos Katalin vendégei Dr. Schwab Richárd gasztroenterológus és Dr. Peták István rákkutató voltak. A közönség végül a bél mellett döntött, Rangos pedig fel is hozta a bél-agy tengely topikot, melynek pontos kifejtését és magyarázatát már Dr. Schwab Richárdra bízta. Abszolút nem ismeretlen dologról van szó, inkább olyanról, amit régóta tud az ember: a gyomor és a bélrendszer betegségei összefüggenek az elmével. Ez egyszerű alapvetés, ám hála Dr. Schwabnak, ezúttal komoly mélységekben is megismerhettük.

És ahogy a doktor magyarázni kezdett, már biztosan lehetett tudni, hogy ez az este nem az egyszerű, könnyed csevejről fog szólni – sokkal inkább a feszült figyelemről. Vagy azért fogunk figyelni, hogy megértsünk minden orvosi magyarázatot, vagy azért, mert ilyen komoly témák szögeztek minket a székünkhöz.

De térjünk vissza a bél és agy tengelyhez! A lényeg annyiban áll, hogy a bélrendszerünkben élő baktériumok rengeteg hormonszerű anyagot termelnek, melyek különösen érzékenyek a komplex külvilági ingerekre és ezekre komplex anyagcsere reakcióval válaszolnak. Ilyen külvilági inger lehet az alvás mennyisége, a stresszhatások, és persze az is, hogy mit eszünk. A hormonszerű anyagok mellesleg azt is befolyásolják, mit kívánunk. „A baktériumok megetetik velünk azt, ami nekünk kell.” – mondja dr. Schwab. – „Az, hogy a húshoz éppen zöldségköretet vagy krumplit szeretnénk enni, attól függ, hogy éppen melyik baktériumflóra kolonizálja a beleinket.”

Ebből pedig igencsak nagy veszélyek is származnak: ugyanis ha a rossz étkezésünk által felborul ez a baktériumflóra, egyre inkább olyan ételeket fogunk kívánni, melyek károsak számunkra. Ezért sem szabad például az elhízott emberek kényszeres evésére olyan nagy megvetéssel tekinteni: hiszen a hormonszerű anyagok olyan nyomás alá helyezik őket, aminek különösen nehéz ellenállni. Ám miután ez a fajta függőség az étkezés miatt alakul ki, az étkezés által vissza is fordítható.

De lassan – és szigorúan nem az otthoni méregtelenítő kúrákkal, melyek egyrészt nem lesznek hatással szervezetünkre, másrészt veszélyesen meg is terhelik azt. A bélrendszer és annak minden baktériuma ennél bonyolultabban működik: miután a bélflóra 3 hetente cserélődik, így 3 hetes ciklusban is lehet rajta változtatni, akkor is nagyjából 10%-án. Hogy ez sikeres legyen, fontos meghatározni a bélflóra összetételét, hiszen azt megvizsgálva tudják úgy módosítani azt, hogy a változást a szervezet ne vegye észre és így ne terhelje meg.

Mindez a tudás és módszertan komoly kutatások eredménye. Rangos itt adja át a mikrofont Dr. Peták István rákkutatónak. Ami azt jelenti, hogy eljutunk a béltől a rákig. „Ezek a bélkutatások segítik, hogy a jövőben ne legyenek rákos daganatok.” - kezdi az orvos, majd elmagyarázza, hogy rák esetén a sejtek elkezdenek abnormálisan működni, osztódni, ennek a mutációnak az oka pedig a sejteken belül keresendő. A mutáció kialakulásában pedig egyre nagyobb szerepet tulajdonítanak a bélbaktériumoknak. Mint azt kiemelik, ők nem személyre szabott orvoslást gyakorolnak, hanem precíziós orvoslást.

Míg a személyre szabott orvoslás leginkább arra keresi a választ, hogy miként hathat valakire egy terápia, a precíziós orvoslás sokkal mélyebbre tekint. Mármint szó szerint mélyebbre: lemegy a molekulák, genom és a mikrobiológia szintjére, a betegségeket molekuláris szinten vizsgálják. Az így nyert adatokkal pedig megpróbálják megmondani adott betegnél, hogy neki miért van gyulladása vagy éppen miért alakult ki daganata. Innentől kezdve pedig a kezelés és terápia is sokkal célozottabb és remélhetőleg hatásosabb lehet.

„Megtalálni a sejtet, legalább olyan izgalmas, mint fellőni egy űrhajót.” – mondja Dr. Peták. Ha megvan a sejt, amivel gond van, akkor lehet, hogy megvan a betegség oka is. És amint megvan a betegség oka, akkor hamarosan meglesz annak gyógymódja is. Mindez pedig így van a rák esetében is.

2013-ban 600 olyan korokozógént azonosítottak be, melyek rákot okoznak, a felfedezés után pedig valóságos hajtóvadászat indult el azokért a gyógyszerekért, melyek ezeket a géneket célozzák meg. Miután pedig egy gyógyszer több génre is jó, az első 300 korokozóval foglalkozó gyógyszerrel már nagyjából a betegek 80%-át lehet majd kezelni. Jelenleg 30 gyógyszer áll rendelkezésünkre.

A többi pedig már a következő évtizedben megszülethet. A kutatás és a küzdelem fontosabb, mint azt valaha is hinnénk. „A mai nap is 100 daganatos ember halt meg.” – mondja Dr. Peták. – „Míg beszélgetünk, többen is. Mi azért dolgozunk, hogy megelőzzük a rákot.” Mindez viszont olyan, mint amit a szövetségesek átéltek a németek kódoló szörnyetegével, az Enigmával a második világháború alatt. Mire rájöhettek volna a megoldásra, a kódnyelv újra megváltozott. Ám ahogy megtalálták a kódnyelvet, és „legyőzték” az Enigmát, meg is nyerték a háborút.

A győzelemben pedig ők a színpadon ülő orvosok is hisznek: „Ki fogják fejleszteni azokat a gyógyszereket, amik nem csak sakkot, de mattot is adnak.” Dr Schwabnak és Dr. Petáknak nemcsak azért kell küzdenie, hogy ezek a számok növekedjenek, hanem azért is, hogy a magyar betegek is tudjanak a gyógyszerekről és ők maguk is követeljék engedélyezésüket Magyarországon – mely mellesleg elég jól halad. A páciensek tájékoztatása kiemelten fontos számukra – erre épül cégük mottója is, „Patiens deserve the benefit of science today”, vagyis „A betegeknek ma van szükségük a tudomány eredményeire”. – „Most beteg a beteg. Őket nem nyugtatja meg, hogy a holnapi beteg kapja meg a gyógyszert.”

Ez viszont nem olyan egyértelmű minden orvos számára: „Az orvosok szerint csak olyan kezelésről kell tájékoztatást adni, ami forgalomban van. De az orvosok és a kutatók kötelessége a folyamatos tájékoztatás is arról, hogy milyen lehetőségek elérhetők. A társadalomnak és a betegeknek kell eldönteni, hogy mit akarnak ezekből használni. Akkor nem lesz a társadalom rákos, ha az információ megfelelően áramlik körülöttünk.” – magyarázza dr. Petrák.

A két orvos ezért is harcol, hogy az általuk kialakított eljárás minél több beteg számára legyen elérhető. A harc pedig most beért. Új eljárásuk végre engedélyszámot kapott – 28981, számukra ez a világ legszebb száma –, melynek hála nem csak több emberhez juthat el kezelésük, hanem megnyitja számukra a kaput külföldre is. A kezelés pedig egyre több emberhez is fog eljutni. Bizakodók: mint mondják, egyre gyorsabban tudnak géneket vizsgálni, és így egyre gyorsabbak kalkulálhatják ki a gyógyszereket is.

Persze nem csak arról esett szó, hogy mi történik akkor, ha már baj van, hanem arról is, hogy mit tegyünk azért, hogy ne legyen baj. Ebben leginkább dr. Scwab tud segíteni. Maradunk a mikrobiotikumok szintjén: miután a daganatok kialakulásának lehetnek bakteriális okai, különösen fontos, hogy ezeket a bakteriális tényezőket könnyen tudjuk irányítani: csupán azzal, hogy eleget mozgunk, nem dohányzunk és odafigyelünk az étkezésre. Mindezek persze sablonos orvosi intelmeknek tűnnek, de abszolút nem azok: mikrobiológiai szinten valóban ezek tudják elindítani azokat a génhibákat, melyek végül rákhoz vezethetnek.

De Schwab és Peták módszerének éppen ez a lényege: vizsgálataikkal meg tudják mondani, hogy a sallangnak ható „helyesen kell étkezni” tanács mögött pontosan mi is rejlik, hogy személyre szabottan, a belünkben található baktériumokat vizsgálva mit együnk. Néhány év múlva majd már képesek lesznek arra, hogy megállapítsák, hogy adott bioflórával avokádót vagy almát kell-e enni, de egyelőre még nincs elég klinikai vizsgálat, a helyes életmóddal kapcsolatban pedig túl sok információval rendelkezik a tudomány.

Persze azért vannak alapszabályok, amiket jobb, ha mindenki betart. Ilyen például, hogy ajánlott vegyesen táplálkozni, ügyelni a magas rosttartalomra, a húst nyers zöldségekkel enni és kevesebb „finom dolgot” fogyasztani. És bizony nem elég egy fajta zöldséget enni, heti 30 féle biozöldség és biogyümölcs fogyasztása ajánlott. Ennek hallatán persze zsörtölődött kicsit a közönség is.

Ám volt ennél kellemetlenebb hír is: például hogy nincs biztonságos dózisa az alkoholnak – az eddigi kutatások szerint egyértelműen el tudja indítani azokat a folyamatokat, melyek rákhoz vezetnek. Így bármennyire is kenjük az orvosi tanácsra a napi egy deciliter vörösbort, sajnos az új kutatások szerint az is sok.

De nem kell persze mindent eldobni magunktól. Dr. Peták sem hisz a „holnaptól semmit” rendszerben. Ha valamiről úgy érezzük, hogy valamilyen változást akarunk eszközölni életünkben, próbáljuk ki három hónapig: ha történik életminőség javulás, meg fogja érni. Ha nem, akkor egyszerűen nem éri meg. És az este végén elhangzott még egy jó tanács is. A székletátültetés csak nagyon súlyos esetben jó megoldás – amúgy nem ajánlják.

 

Kanicsár Ádám András 

Nyomtatási kép