h k sze cs p szo v
24
25
26
27
28
29
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
1
2
3
4
5

 

 

 
5780-81. évi zsidó naptár
 
2020. február 10.
Tu biSvát, a fák születésnapja

 
2020. Március 10.
Purim (Ádár 14.)


2020. Április 9.
Pészáh (Niszán 15.)


2020. Május 12.
Lag Báomer (Ijjár 18.)


2020. Május 29.
Sávuot (Sziván 6.)


2020. Július 30.
Tisá beÁv (Áv 9.)


2020. Szeptember 19.
Ros Hásáná (Tisri 1.)


2020. Szeptember 28.
Jom Kipur (Tisri 10.)


2020. Október 3.
Szukot (Tisri 15.)


2020. Október 11.
Szimhát Tóra (Tisri 23.)


2020. December 11-18.
Hanuka (Kiszlév 25.)

 

Szóval és szívvel

Budapest | szerző: Szarka Zoltán | 2020. január 21. kedd 10:00 
 
 
Rangos Katalin és vendégei hónapról hónapra nagy számban vonzzák az érdeklődőket, rendszeresen megtelik a Bálint Ház nagyterme. A "Rangos beszélgetések" címmel futó estek sikerének egyik titka valószínűleg az, hogy a meghívások soha nem a hírnévnek, hanem az elkötelezett, szakmáját magas szinten űző művésznek, tudósnak, közszereplőnek szólnak. Példaképek ők, és nem csak a saját szűken vett területükön; fellépésükhöz nem lenne elegendő csupán ismertségük.
 

Rangos Katalin kiváló beszélgetőtárs. Felkészült és figyelmes. Kérdez, mert érdekli, kérdez, mert tanulni szeretne. Elhivatott újságíró, ami a kereskedelmi és politikai bulvár korszakában nem csupán üdítő jelenség, de a közéletbe vetett hitet is visszaadja a hallgatónak. Kerüli a véleménynyilvánítást. Valóban az igazságot keresi, nem a saját igazát bizonygatja. Ha valamire nem kap választ, vissza-visszakérdez, amíg úgy nem érzi, hogy célba jutott. 

Riporterként úgy tud a háttérben maradni, hogy közben nagyon is jelen van. Színházi nyelvhasználattal úgy is lehetne mondani: mellékszereplő, erős színpadi jelenléttel. Szavaival, testbeszédével, figyelmével azt sugallja a kérdezettnek, hogy tiszteli őt és komolyan veszi szavait, hogy valóban őrá kíváncsi. A közönségnek pedig, hogy ők is be vannak vonva, és kérdéseikre választ kapnak.

A decemberi vendég Eszenyi Enikő volt. A színházigazgató, rendező, színész a színházak működéséről szóló törvények kapcsán szerepelt a hírekben az elmúlt hetekben. Erről kérdezte először Rangos Katalin, előrebocsátva, hogy ezt a témát nem szabad kikerülni, azonban nem ezt szeretné a fókuszban tartani. Eszenyi Enikő, a helyzetet magyarázandó hasonlattal élt: 

egy folyóban áll, ahol jól érzi magát, ez a Vígszínház, ami folyamatosan előre tör és hullámzik. Nem szeretne ebből a folyóból kilépni sem a jobboldalra, sem a baloldalra, ezért most úgy érzi, lefagy a lába.

A közönség megtapsolta a választ, talán mert a hallgatóságban is megvan a vágy, hogy választás és ellenoldal nélküli világban élhessen.

Ez után kaphatott a közönség átfogóbb, a művészeti és  a hatalmas felelőséggel járó igazgatási tevékenységbe betekintést. S amíg egy (kultúr)politikai döntést világnézettől, pártállástól, etikai érzékünktől függően mindannyian máshogy ítélhetünk meg, az a lendület és erő, ami sugárzik Eszenyi Enikőből, valószínűleg mindenkit lenyűgöz. És legfőképpen munkája, a színháza iránti szeretete. Ez a szenvedély beragyogta a beszélgetést. 

A hivatásával járó felelősséget egyetlen tény is jól érzékelteti: a Vígszínház tulajdonképpen nem egy színház, hanem három. A Víg, a Pesti és a Víg épületében található Házi Színpad, amely a kortárs, illetve a kisebb teret, nagyobb intimitást igénylő darabok előadóhelye. Érdemes belegondolni, hogy ezt a hatalmas kulturális intézményt, Magyarország legnagyobb prózai színházát egy nő vezeti, aki mindemellett játszik és rendez is. Egy olyan országban, ahol a nők jellemzően főzőműsort vagy villamost vezetnek. És fontos státusza nem holmi kvóta vagy politikai korrektség eredménye: elképesztő mennyiségű munkával érte el. 

Folytatni is szeretné ezt még a következő öt évben is, indul a következő igazgatói pályázaton 2020 májusában. Úgy érzi, tud még segíteni a fiataloknak és azoknak a nagy művészeknek, akik a Vígszínházban játszanak.

Az utóbbi időben már az volt a legfontosabb a számára, hogy átadja, amit tud.

Komoly fejlesztésekben is gondolkodik, szeretne állandó zenekart, amely koncerteket is adna, ugyanúgy saját tánckart is létrehozna. Jelenleg nincsen baletterem, ezt is orvosolná.

A fiatal színészek kapcsán Rangos Katalin rákérdezett, hogy miért ez a nagy fiatalítás, és példát is hozott, a nagy Gatsby-ben például 36 fiatal színész áll egyszerre a színpadon.  Eszenyi Enikő elmondta, hogy ez Várkonyi Zoltán óta hagyomány a színházban, 1983-ban, amikor ő is kezdett, egyszerre nyolc fiatalt vettek föl. Hagyomány az is, hogy a Színművészeti Egyetemen tanító vígszínházas alkotók is hozzák a tanítványaikat.

Szó esett a szerepek egyenlőtlenségéről. Kevesen tartják számon, hogy például a Rómeó és Júliában összesen négy női szerep van, és ez az arány általában elmondható a klasszikus darabokról. Ezen a rossz arányon tovább ront, hogy a jelentősebb női szerepek fiataloknak íródtak. Egy igazgatónak abban is nagy a felelőssége, hogy  mindenki egyenlő mennyiségben játsszon. Nehéz, de szükséges külön  darabokat keresni a nőknek.

A színház kapcsán több további téma is előkerült, mesélt a Diktátor című darab körüli szervezésről, kultúrdiplomáciai sikerekről, a TAO-ról (társasági adó, amivel kulturális intézményeket támogathattak cégek). A TAO megszűntetésével a Vígszínháznak egyszerűbbé vált a finanszírozása, de a függetleneknek sokkal nehezebb, működési problémákat jelent.

Felelős színházi emberként úgy érzi, nem függetlenítheti magát attól, hogy más színházaknak rossz.

A riporteri kérdésre, hogy feladatai közül melyik a legfontosabb, azt felelte, hogy nincs fontossági sorrend, mindig arra figyel, amivel éppen foglalkozik. Rendszeresen hívják játszani máshová, de úgy érzi, nem teheti meg, neki itt, a Vígszínházban van dolga. Nem megy máshová játszani, rendezést is egyre kevesebbet vállal más színházakban.

Nem érezzük túlzásnak azt a kijelentését, hogy a színházért él. Eszenyi Enikőt hallgatva mi is úgy érezzük: színház nélkül nem érdemes élni. 

A következő Rangos beszélgetések vendégei Rosenstein Tibor, és fia, Róbert lesznek január 30-án, csütörtökön. További információk és jegyek ide kattintva

 

Nyomtatási kép
 

A JCC Budapest – Bálint Ház csapatával és más partnereinkkel egyeztetve, a járványügyi helyzetet végiggondolva, úgy döntöttünk, hogy bizonytalan időre az összes programunkat lemondjuk, illetve elhalasztjuk. Tesszük ezt azért, mert felelősséget érzünk kis és nagy közösségünk jóllétéért, s mert szeretnénk megóvni a hozzánk járókat, valamint az ők hozzátartozóit, barátait, kisebb-nagyobb közösségeit.


tovább...