h k sze cs p szo v
31
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
1
2
3
4

 

 

 
5780-81. évi zsidó naptár
 
2020. Július 30.
Tisá beÁv (Áv 9.)

2020. Szeptember 19.
Ros Hásáná (Tisri 1.)


2020. Szeptember 28.
Jom Kipur (Tisri 10.)


2020. Október 3.
Szukot (Tisri 15.)


2020. Október 11.
Szimhát Tóra (Tisri 23.)


2020. December 11-18.
Hanuka (Kiszlév 25.)

 

15 év után új igazgató a Bálint Ház élén

Budapest | 2020. szeptember 1. kedd 8:10

 
Lelépek. De csak egy kicsit.
 
Tizenöt év. Ennyi van igazgatóként mögöttem. Hogyan foglaljam össze ezt az elmúlt 15 évet egy levélben, búcsúzóul, miközben nem búcsúzom igazából és egyébként sem vagyok jó a lezárásokkal.
 
Nem számoltam a programokat, beszédeket, írásokat, nem számoltam a beszélgetéseket Önökkel, Veletek, a találkozásokat, telefonokat. Nem számoltam a köszöneteket és nem számoltam a kritikát. Csak bejöttem reggelente és olyan volt, mintha otthonról hazajöttem volna.
 
Nem számoltam a kollégákat, belsős és külsős Bálint Házasokat sem és a sok-sok embert, aki bejött az irodámba.
 
Tizenöt éve már tíz év Bálint Ház volt mögöttem. Nem akartam igazgató lenni. Kollégám nem adta fel és aki ismeri őt, tudja, hogy ha elkezd prófétai szemcsillogással meggyőzni valamiről, nincs esélyed. Idővel igent mondasz. És igent mondtam. Rettegtem, bizonytalan voltam, hetente egyszer menekültem volna. Addigi függetlenségem elszállt, s vezetőként immár példát kellett mutatni, motiválni, inspirálni. Kiderült, hogy ez megy. Ha sok más menedzseri dolog nem is, ez ment. Beleszoktam hát.
 
Együttműködések kezdődtek, csapat épült, a Ház megtelt élettel. Voltak nagyon sikeres programok és néha hervasztó kudarcok. Sokszor kellett megráznom magam, sokszor kellett energiát adni, meggyőzni a munkatársakat, hogy jó lesz. És sokszor lehetett ünnepelni.
 
Nagyon sokat kaptam ettől a 15 évtől, a Háztól, tagoktól, partnerektől, csapatomtól. A zsák, amit most összecsomagolok és hazaviszek óriási és nehéz. Annyi szeretet, tanulás és öröm van benne, annyi hosszú és izgalmas nap, annyi közösségi pillanat. Hálás vagyok érte. S amit itt hagyok, remélem elég lesz utódomnak, az energikus, lelkes és tehetséges Kenesei Marcellnek, hogy építsen rá, hogy alaptéglának tekintse ahhoz a jövőhöz, amit ő épít majd a csapattal, partnerekkel, tagokkal.
 
Privilégium, hogy nem kell teljesen eltávolodnom, hogy megtisztel bizalmával és maradhatok támogató tagja a csapatnak. Hálás vagyok érte.
 
A JCC Budapest-Bálint Házra óriási feladat vár. Önálló életet kezd majd, saját utat épít, új, független működést, melyhez a már meglévő sok támogató mellé meg kell találnia azokat a helyi közösségeket, közösségi tagokat, akik együtt építik majd velünk a magyar zsidó közösséget.
 
Hiszek benne, hogy sikerülni fog. Mert sikerülnie kell, s mert ha igen, akkor példát mutatunk az egész régiónak, hogy újjá lehet építeni a független zsidó közösségeket és hogy van létjogosultsága egy olyan zsidó intézménynek, mely pluralista, színes és változatos és mely a zsidó létet itt Európa közepében nagyon sokféleképpen tudja elképzelni.
 
Köszönöm, hogy az elmúlt 15 évben együtt utaztak/ utaztatok Velem, köszönöm a mérhetetlen támogatást, bíztatást, köszönöm, hogy lehetőséget kaptam a zsidó közösségi ház vezetésére és remélem, hogy a további utazásban is társaink lesznek/lesztek és Marcell is érzi majd szereteteteket, támogatásotokat és persze őt sem kímélitek majd visszajelzéseitekkel. J
 
Fritz Zsuzsa
A Zsidó Tudásközpont vezetője
 
Belépek. Nem kicsit, nagyon.
 
21 éve léptem be először a Bálint Házba, fél évvel azután, hogy szüleim beírattak a Lauderbe. Kihez máshoz jöhettem volna – nyilván Fricihez, aki életem első judaisztika tanára volt (és kicsit az is maradt mindig). 13 évesen keveset tudtam zsidóságról, saját zsidóságomra is csak a Lauderben jöttem rá. Utána meg Szarvason, a Bálintban, a Haverban, meg még ki tudja, hány helyen. Hihetetlenül megtisztelő, egyben rendkívül izgalmas és motiváló, hogy annak az értékes és értékteremtő munkának a folytatására kértek fel, melyet Frici vezetett és amelynek ő vált az egyik legerősebb szimbólumává, és amelynek hullámain én is azzá válhattam, aki ma vagyok.
 
Fricinek és a Bálint Ház egész csapatának a munkáján keresztül a zsidóság erősebbé vált identitásában, népesebbé aktív tagjait tekintve és nem utolsósorban pro-aktívvá olyan társadalmi ügyekben is, melyek nem csak a zsidóságot, hanem minden embert érintenek. Felemelő érzés, hogy ennek folytatásában nekem is részem lehet, és alig várom, hogy megismerkedjek még több emberrel, még több ötlettel, elképzeléssel, kezdeményezéssel, és minden erőmmel azon dolgozzak, hogy a közösséget építsük, szépítsük és egyre hasznosabbá tegyük mindenki számára.
 
Nagy lehetőségek előtt állunk, mint közösség, s mint központ – ezek bizonyos változtatásokat is szükségeltetnek. 25 év után független intézményként folytathatjuk a munkánkat, ráadásul úgy, hogy alapító szervezetünk, a JDC nem elhagy minket, hanem stratégiai partnerünkké és támogatónkká válik. Olyan stratégiát dolgozhatunk ki, amely fokozottabban veszi figyelembe a közöségünk jelenlegi, illetve jövőbeli tagjainak igényeit, azokra még hatékonyabban reflektál. Olyan partnerségeket alakíthatunk ki, amelyek legfontosabb értékeinken alapulnak és akár nemzetközi szereplővé is emelhetnek minket, mint ennek a régiónak a legnagyobb közösségi intézményét.
 
A jövőben is fáradhatatlanul fogunk dolgozni innovatív közösségi programok kitalálásán, megszervezésén. Létrehozunk egy Tudásközpontot, melyet Frici fog vezetni és amely segít majd emberek tömegeinek, hogy megtalálják útjukat a zsidósághoz, vagy tovább erősítse a tudását és kötődését a már aktív tagoknak. Valamint működtetni fogunk egy Hálózati Központot is, amelynek köszönhetően még több partnert, ötletet, kezdeményezést fogunk becsatornázni tevékenységünkbe, hogy közös erővel a diaszpórában a legerősebb újjáéledő közösséggé fejlesszük a magyar zsidóságot.
 
Egy szó, mint száz – folytatjuk a munkát, méghozzá nem is akárhogy! Nagy megkönnyebbülés nekem, hogy Frici a csapat tagja marad és mérhetetlen tudásával és lehengerlő személyiségével ezentúl is erősíteni fogja a közösséget, csak egy kicsit más szerepben. És az is nagy örömmel tölt el, hogy közelebb kerülhetek hozzátok, és részese lehetek annak, hogy a JCC Budapest - Bálint Ház következő fejezetét közösen megírjuk!
 
Kenesei Marcell
A JCC Budapest - Bálint Ház igazgatója

 

Nyomtatási kép