Minden amit tudni akartál a Hanukáról, de nem merted megkérdezni...
Budapest @ frissítve: 2017. szeptember 19. kedd 11:14

Az idén december 12-én kedd este köszönt be az egyik legkedveltebb történelmi emléknapunk, a Hanuka ünnepe. Ettől kezdve nyolc napon át, esténként meggyújtjuk a 8 + 1 ágú gyertyatartón, a hanukai menórán a színes gyertyákat, minden este eggyel többet, mert „szent dolgokban mindig csak növekedni szabad”. Megajándékozzuk egymást, különösen a gyermekeket, s a család együtt tölti az estéket, vacsorával, játékkal, kedves beszélgetéssel.

 Hanuka minden napján 17:30-kor közös gyertya gyújtás a Bálint Házzal.
Részletek hamarosan.

 

Történet és hagyományok


Ritka esemény a világtörténelemben a győztes szabadságharc, különösen ritka a zsidó világtörténelemben. Nem véletlen, hogy a makkabeus hősök emlékünnepe, a hanuka mindmáig az egyik legkedveltebb, legmeghittebb zsidó ünnep világszerte. A tél derekán, amikor az éjszakák a leghosszabbra nyúlnak, apró lángokat gyújtunk, amelyek beragyogják otthonainkat és szíveinket.


Ünnepeink szinte ősi, bibliai korból erednek, messze idők üzenetét hordozzák. Az eltelt évszázadok, évezredek során persze folyamatosan változtak a szokások, a megőrzött lényeg külső megjelenései. Így a hanukát is a különböző korokban más-más módon ünnepelték meg, és ezek a szokások jól kifejezték a történelmi kényszer és a túlélés, a fennmaradás fantasztikus erejét.

Már i.e. 163 decemberében, egy évvel Jeruzsálem felszabadítása, a Szentély megtisztítása és újjáavatása után törvénybe hozták az örömünnep megülését. (A megtisztított Jeruzsálemi Templom és oltár másodszori avatásának emlékét őrzi az ünnep neve: hanuka.) A Makkabeusok könyvében olvassuk, hogy kiszlév hónap 25-én kivilágították Jeruzsálem városát, vidám öröm és fény hirdette a szabadságharc győzelmét.

A hős vezér, Júda Makkabi, majd testvérei, Jonatán és Simon még sokáig harcoltak az ország függetlenségéért, ám a hanuka minden évben a szabadságra és a hősi küzdelemre emlékeztetett. A felkelés kezdeményezőjének, a modiini ősz papnak, Matitjáhunak mind az öt fia hősi halált halt a zsidó nép szabadságáért (csatában estek el, vagy orvgyilkos merénylet áldozatai lettek), ám a legkisebb fiú, Simon már fejedelmi rangot viselt (héberül nászi), és megalapította a Hasmóneus-dinasztiát. Ebben az időben keletkezett az Al haniszim (= A csodákról) szóló imádság, amelyet az ünnep minden napján, reggel és este elmondunk:
„Matitjáhu hasmóneus főpap és fiai korában, amikor a gonosz görög uralom néped, Izrael ellen támadt, hogy Tórádat elfeledtessék velük, s hogy elszakítsák őket kedvelt törvényeidtől, Te azonban nagy irgalmadban melléjük álltál szükségük idején, megvívtad perüket, igazságosan ítélkeztél és bosszút álltál értük. Az erőseket a gyengék kezébe adtad, sokakat a kevesek, tisztátalanokat a tiszták, gonoszokat az igazak, bűnösöket a Tórával foglalkozók kezébe. Nagy és szent nevet szereztél Magadnak a világban, Izrael népednek pedig mindmáig tartó megváltást. Ezután eljöttek fiaid Szentélyed csarnokába, megtisztították hajlékodat és megszabták a hanuka nyolc napját, hogy hálát adjanak és magasztalják nagy nevedet.”

Ebben az időben, a Hasmóneus-dinasztia idején ugyanis a nép azt érezte a legnagyobb csodának, hogy képesek voltak győzni a sokszoros túlerőben levő, állig felfegyverzett ellenség felett. Holott a szabadságharcosoknak kezdetben egyáltalán nem volt fegyverük, Juda országában még fegyverkovács sem működött, csak ellenségeiktől tudtak harci eszközökhöz jutni. Nem értettek a hadviseléshez, hiszen évszázadokon keresztül nem volt háború Izrael területén, Júda Makkabi mégis le tudta győzni a kor legkiválóbb hadvezéreit: Appolónioszt, Gorgiaszt, Nikanort. Hanuka ez idő tájt az igaz kevesek győzelmét, Izrael megszabadulásának isteni csodáját jelképezte.

 
Júda Makkabi elött Júda Makkabi után
 


A Hasmóneus-dinasztia azonban röviddel később elvesztette népszerűségét. Az idegen származású Heródes a rómaiak kiszolgálója lett, akit a nép gyűlölt és megvetett. Nem véletlen, hogy a szabadságharc emléke kissé elhalványult, s helyébe az isteni csoda, a fény csodája lépett. A Talmud korában már csak a gyertyagyújtás volt fontos, amely az olajkorsó történetével függ össze.


Amikor felszabadították Jeruzsálemet, s a megtisztított Szentélyben meg akarták gyújtani az örök lámpást, a menórát, csupán egy napra való olajat találtak, noha új, megszentelt olaj készítése nyolc napig tartott volna. A kis korsó cseppnyi olaja azonban — így szól a talmudi történet — csodálatos módon nyolc napon át égett, amíg új, szentelt olajat tudtak sajtolni. Érdekes, hogy a Talmudban csupán ez az egyetlen történet szerepel a hanukával kapcsolatban. Ezután arról olvasunk csupán, hogyan gyújtsuk meg a hanukai lámpást és hol helyezzük el azt. Egyszóval, a politikai emlékezés helyébe a vallásos gondolkodás, az isteni csoda emléke lépett.


Mindenek ellenére, még az ókor végén is megőrződött a hanuka eredeti gondolata. Hiszen az olajkorsó szimbolikus jelentéssel is bír: egy cseppnyi olaj, egy maroknyi nép képes győzelemre jutni, ha van hite, ha van önbizalma, ha lelkesíti őt az isteni igazság lángja. A hanukai lámpást, a Talmud előírása szerint, a lakás ajtajának baloldalában kellett elhelyezni. (Szemközt a mezúzával, az ajtófélfára szögezett imaszöveggel.) Az ünnep fénye ekkor még kifelé irányult, mindenki magáénak érezte azt, lángját terjeszteni kívánta.


A sötét középkorban a hanuka lángjait már csak a szoba belsejében helyezték el, a lámpás az ajtóból vagy az ablakból az asztalra került. A fények meghittsége azonban mindvégig megmaradt: a fénylő gyertyákat körülülte a család, együtt énekeltek, együtt játszottak a gyerekekkel, az asszonyok még a házi munkát és félbehagyták, mert a hagyomány szerint hajdan a makkabeus szabadságharc idején a nők és a gyermekek is segítették a hősök küzdelmét. A szétszóratásban, a galutban ilyenkor a legidősebb családtag otthonában egybegyűlt az egész nagycsalád, ajándékokkal kedveskedtek egymásnak, az összetartozásról szeretetük ezernyi apró jelével tanúságot téve.


Az üldöztetés évszázadai alatt a hanuka-lángok befelé világító fénye adott erőt és melegséget a sokat szenvedett népnek. Had idézzünk bizonyítékul egy régi-régi történetet, amely a középkori mainzi zsidóság emlékkönyvében, a Memórbuchban maradt fenn: Közvetlen az ünnep előtt meghalt a város püspöke, s ezért rendeletet hoztak, hogy egy álló héten át semmilyen fény ne világítson a város területén. A zsidók kétségbe esve fogadták a hírt, ellenségeik pedig kíváncsian várták: hogyan ünneplik majd meg a hanuka vidám napjait?


Elérkezett a hanuka első estéje, a gyertyagyújtás ideje. A hívő zsidók a sötét zsinagógában gyülekeztek, élükön a rabbival. Ellenségeink a templom a környékén álltak lesben, hogy kárörömmel figyeljék a szomorúvá lett ünnepet, vagy ha megszegik a törvényt, azonnal följelentsék zsidó polgártársaikat. Az istentisztelet után kellett volna meggyújtani a hanukai lámpást. A rabbi ekkor magához hívatta a gyerekeket. El kezdett mesélni nekik a makkabeusok hősi küzdelméről, hogyan harcoltak eleinte a hegyekben megbújva, majd nyílt ütközetben a szír-görög elnyomókkal szemben, miképp szabadították fel Jeruzsálemet, hogyan távolították el a bálványokat a meggyalázott Templomból, hogyan találták meg a hosszas keresés után a piciny olajkorsót és hogyan égett az csodálatos módon nyolc napon át…


A történetet hallva a gyerekek egyre lelkesebben figyeltek, szemeik csillogni kezdtek. Ekkor a rabbi felállt és így szólt szüleikhez: - Nézzetek gyermekeitek szemébe! Lássátok azt a fényt, amely bennük tükröződik! Ezekre a lángokra mondjátok el a hanukai áldást!


A zsinagógában ekkor felcsendült a vidám ének, a sötétben a hagyományos hanukai dalok egyre nagyobb örömmel és önbizalommal hirdették az ünnepet. A templom körül álldogálók egyszerűen nem értették, mi történt. Fény nem szűrődött ki a zsinagógából, ám odabent mégis ünnepi jókedv honolt. Végül a zsidók ellenségei megszégyenülten haza sompolyogtak…


Századunk elején, a cionista mozgalom jóvoltából a hanuka ismét az egyik legjelentősebb örömünneppé lett. Izraelben örömtüzeket gyújtanak, fáklyás felvonulást tartanak, kivilágítják a városok utcáit. Világszerte nagyszabású rendezvények, műsoros estek követik egymást ezekben a napokban. Különösen az ifjúság érzi magáénak a szabadság és a fény ünnepét: a gyerekek ajándékban részesülnek (olykor mind a nyolc estén külön-külön meglepetés várja őket), a fiatalok bált, táncos összejövetelt rendeznek, szórakoztató műsorokkal, vetélkedőkkel egészítik ki a közös gyertyagyújtás örömét.


A hanuka azonban továbbra is megőrizte családi jellegét. Az égő gyertyákat ma már ismét az ablak közelébe helyezzük, fényük hadd világítson kifelé is. A magyarországi zsidóságnak sem kell többé elzárkóznia, nyíltan megvallhatjuk hitünket, hagyományainkat. Ám ahhoz, hogy az apró lángokból újra hitet és boldog örömet meríthessünk, meg kell ismernünk, és magunkénak kell éreznünk azokat. Ha szívünk nyitott a fények tükröződni fognak benne…


A hanukai lámpás apró gyertyái legfeljebb fél óráig égnek. Gyenge fényük nem képes bevilágítani még egy kis szobát sem. Mégis, évezredek történelmének visszfénye rajzolódik ki bennük, s a pislákoló lángok meghitt otthonná tudják varázsolni a lakást, a szeretet fényeit képesek felébreszteni lelkünk mélyén.
Kívánjuk, hogy minél több otthonban lobbanjanak fel ebben az esztendőben. Hag hanuka szaméah! örömteli hanuka ünnepet!

 

Az ünnep mindég késő ősszel, vagy kora télen van, november és december végei között. Évről évre változik a dátum, ugyanis a zsidó, ősi kalendárium a nap és a hold ciklusait követi. A dátum mindig ugyanaz, csak a világi kalendáriumban változik.


A trendelli


Hanukakor a gyerekek egy speciálisan erre az ünnepre jellemző társasjátékot játszanak egy pörgettyűvel, amit trendellinek hívnak (jiddisül dreidelnek, héberül szvivonnak hívnak).

A betűk a nész gádól hájá sám szavak rövidítései. Ez a héber mondat magyarul azt jelenti, hogy "Nagy csoda történt ott". Izraelben a trenderli betűi: nún, gimmel, hé és pé. A pé betű azért került a sin helyére, mert Izraelben így szól a mondat: nész gádól hájá pó, vagyis "Nagy csoda történt itt". Ami náluk "pó", vagyis "itt", Izrael földjén, az nálunk "sám", azaz "ott, Izraelben".
 
KI TALÁLTA FEL A TRENDELLIT?
 
A szíriai görög hódítók idején, amikor a zsidók el voltak tiltva a Tórá tanulmányozásától, valahogyan meg kellett találni a módját, hogy a diákok együtt tanulhassanak. A pörgettyűt vitték magukkal, hogy úgy tűnjék, mintha szerencsejátékot űzni gyűltek volna össze. Úgy tettek, mintha kockáznának, hogy megtévesszék a katonákat, akik ellenőrizték összejöveteleiket.
 
HOGYAN KELL JÁTSZANI?

A játék elején minden játékosnak egyenlő számú cukorkája van, a szerint veszít, vagy nyer belőle, hogy mit pörget ki a trendellivel. A játék addig zajlik, ameddig az egyik játékos mindent el nem visz.

 

betű érték jelentése
נ nun semmi a következő játékos jön
ג gimel minden a játékos mindent visz, mindenki újat tesz be
ה hé fél a játékos a betétek felét viszi (páratlannál a kevesebbet)
ש sin betét a játékos egyet (vagy kettőt) befizet a közösbe

A Hanukát természetesen a zsinagógában is megünneplik, amikoris a Tórából is imádkoznak, miközben meggyújtják a gyertyákat a hanukiában.

Az étkezéskor olajban sült dolgokat illik tálalni, ami szintén a csodára emlékezteti az ünneplőket. A leggyakoribb hagyományos étek a látkez, azaz burgonyaérmék. De a fánk is szívesen látott vendég.

 

A látke receptje


A látkezek kis burgonyaérmék, olajban sütik őket a csodás templomi olajmécses emlékére, ami nyolc napig égett a jeruzsálemi szentély felavatásakor.

Hozzávalók: egy kiló burgonya | hagyma | kávéskanál só | evőkanál liszt | tojás | (2-3 kávéskanál snitling, vagy zöldhagyma - nem fontos)

Hámozd meg, mosd jól meg és reszeld le egy nagyobb lyukú reszelővel a burgonyát. Jól csavard ki, hogy minél kevesebb nedvesség maradjon benne és akkor keverd össze a többi hozzávalóval.

Tegyél egy serpenyőbe olajat, hogy úgy félujjnyi magasan legyen benne. Ezt hevítsd fel jó forróra és a masszából rakjál bele kanalanként egyforma adagokat. Lapítsd őket szét, szép kerek érmék legyenek. Amikor egyik oldaluk megsült, fordítsd őket meg, hogy a másik oldaluk és szépen megpiruljon. Papírszalvétákkal bélelt tányérra szedd ki őket.

 

A Hanukai szertartások (Hayim Halevi Donin kalauza)


  • Hanukakor szabad dolgozni.
  • A Talmud előírása szerint a Hanukiát a lakás ajtajának baloldalán kellett elhelyezni. Az ünnep fénye ekkor még kifelé irányult, mindenki megáénak érezte azt, és lángját terjeszteni kívánta, majd a sötét középkorban a hanuka lángjait már csak a a szoba belsejében helyezték el, az ablakból az asztalra került.
  • A hanukai menóra nyolckarú kandeláber, amelyen külön helye van a "szolgalángnak", amellyel napnyugta után meggyújtjuk a lángokat: ezt samesznak hívják. A gyújtás után - égve - visszatesszük a helyére.
  • Az égő "szolgagyertyát" kézben tartva a két áldást mondjuk. Az első estén egy harmadik áldást is mondunk, a Sehechejánut.
  • Az első estén egy lángot gyújtunk, azután minden este eggyel többet, míg a nyolcadikon az összes láng nem ég. Az új gyertyát mindig balról tesszük hozzá a többihez, és balról jobbra haladunk a gyújtással.
  • A hanukia lángját nem szabad gyakorlati célra - olvasásra, világításra, cigarettagyújtásra stb. - használni. Szükség esetén a samesz lángját használhatjuk.
  • A hanukiát az ablak közelében kell meggyújtani, hogy kívülről látni lehessen, ezáltal nyilvánosan hirdesse Hanuka csodáját.
  • Szép dolog, ha a család minden tagjának van saját hanukiája, és mindenki gyújt hanukai fényt.
  • Szokás a gyerekeknek pénzt - hanukageltet - és ajándékokat adni.
  • Pénteken este a hanukia lángját a szombati gyertyáknál előbb kell meggyújtani, akkor is, ha még nem ment le a Nap. Szombaton este a Hávdala után gyújthatunk lángot a hanukiában.
  • Az istentisztelet rendjébe Hanuka hetében beiktatjuk a Hálélt, valamint az Ál Hániszim hálaimát, amelyet a győzelmek és csodák emlékére mondunk. Ez utóbbit csatoljuk az étkezés utáni hálaimához is.

 

Az áldások amiket gyertya gyújtáskor mondunk


A fények meggyújtása előtti áldások

1. Áldott vagy Te, Örökkévaló Istenünk, a Világ Királya, ki megszentelt minket parancsolatokkal, s meghagyta, hogy gyújtsunk Hanukára gyertyát.

ברוך אתה ה' א-להינו מלך העולם אשר קדשנו במצותיו וצונו להדליק נר [של] חנוכה.
Báruh átá Ádonáj elohénu meleh háolám, áser kidsánu bemicvotáv vecivánu, lehádlik nér sel hánuka.

2. Áldott vagy Te, Örökkévaló Istenünk, a Világ Királya: csodákat műveltél atyáink idején, az akkori idők ezen napjaiban.

ברוך אתה ה' א-להינו מלך העולם שעשה נסים לאבותינו בימים ההם בזמן הזה.
Báruh átá Ádonáj elohénu meleh háolám, seászá niszim láávoténu bájámim háhém, bázmán háze.

A következő áldást csak az első estén mondjuk (vagy amelyik napon először gyújtunk Hanuka-gyertyát).

3. Áldott vagy Te, Örökkévaló Istenünk, a Világ Királya, ki életben tartott s megőrzött bennünket, s engedte megérni mostani időnket.

ברוך אתה ה' א-להינו מלך העולם שהחיינו וקיימנו והגיענו לזמן הזה.
Báruh átá Ádonáj elohénu meleh háolám sehehjánu vekimánu vehigiánu lázmán háze.

 

A fények meggyújtása után ezt mondjuk

Meggyújtjuk ezeket a gyertyákat, hogy felidézzük Általad való megmenekülésünket és a csodákat, amelyeket ősatyáinkkal cselekedtél az ő idejükben ezeken a napokon, szent főpapjaid által. Hanuka nyolc napjának szent fényei ezek, amelyekkel nem szabad világítanunk, csak néznünk szabad őket, hogy hálát adjunk Neked, és magasztaljuk nagy Nevedet csodatételeidért és Általad való megmenekülésünkért.

 

Együtt éneklik:
Máoz cur jesuáti, lehá náe lesábéah
Tikon beit tefiláti, vesám todá nezábéáh
Leét táhin mátbéáh, micur hámnábéáh
Áz egmor bésir mizmor hanukát hámizbéáh – 2x


Szevivon szov szov szov (dal)

Szevivon szov szov szov
Hanuká hu hág tov
Hánuká hu hág
Szevivon szov szov szov

Szov ná szov ko váko
Nesz gádol hájá po
Nesz gádol hájá po
Szov ná szov ko váko.


A fény ünnepe a világ körül


A világ minden táján ünnepelnek valamilyen formában gyertyalángos ünnepet. Látogassuk körbe a világot, lássuk, ki mit és hogyan ünnepel.
 

  • Napforduló Skóciában

A Napforduló Ünnepét az év legrövidebb napjának az előestéjén tartják. Időszámításunk első évezredében a mai skótok ősei, a druidák, Napfordulókor a Nap Istenét ünnepelték, örvendezve, hogy ezután visszatér és újra erősödni fog. A szokások ma is élnek a vikkan tradíciókban, az angol nyelvterületeken, és különféle változatokban a világ más tájain.

Egy nagy fahasábot - a Julhasábot - felállítják egy tisztás közepén, és meggyújtják. Mindenki azután a tüzet körültáncolja. Azt mondják, hogy minél nagyobb zajt csapnak, annál jobb, mert ezzel ébresztik fel a nap istenét, s így az újjáéledés folyamatát.
 
  • Csaomosz - pakisztáni napforduló ünnep

Ennek az ünnepnek is pogány, a muzulmán kort megelőző, eredete van. A napforduló idején egy ősi félisten leszáll a földre, hogy összegyűjtse az imádságokat és elvigye a Mindenható (Dezao) lábaihoz. Az ünnep alatt a lányok és asszonyok rituális fürdőket vesznek, a férfiak pedig vizet öntenek fejükre, mialatt egy kenyeret emelnek az ég felé. Ezután a férfiak is megmártóznak, de aztán nem szabad székre ülniük amíg naplemente után kecske vérrel be nem fröcskölik az arcukat. A tisztító rítusok után nagy fesztivált rendeznek, táncolnak, tűzrakásokat gyújtanak és esznek - isznak. (Speciális ilyenkor egy étel, ami kecskepacalból készül...)
 
  • KWANZA

A Kwanzaa ünnepe Amerikában született, de afrikai elveken alapszik, a Nguzo Szaba hét alap gondolatán. Hét napig tart az ünnep, egy gondolat minden napra. S bár a Kwanzaat csak egyszer egy évben ünneplik, az alapelvek minden napra érvényesek.

Az ünnep születése dr Maulana Karenga érdeme, aki az amerikai polgárjogokért küzdő mozgalomnak egyik fontos személyisége volt. A kwanzaa szó szuahili nyelven első termést jelent. Azért választották a szuahilit, mert Afrikában az a legelterjedtebben beszélt nyelv és ezért arra emlékezteti az ünneplőket, hogy az egész Afrikát kell szülőhazájuknak tekinteniük, nem csak annak egy kis sarkát.

A Kwanzaa december 26-ikán kezdődik és január elseje a vége. Amerikában kezdődött az ünneplése, de ma már terjed Afrikában is.
 

A Nguzo Szaba hét napja:

  1. Umodzsa - azt jelenti, hogy "egyetértés"
  2. Kudzsicsagulja - "önállóság"
  3. Udzsima - "együttműködés"
  4. Udzsamaa - "segíteni egymást"
  5. Nia - "cél"
  6. Kuumba - "alkotó képesség"
  7. Imani - "hit, különösképpen a magunkba vetett hit"

 

A Kwanza hete folyamán összejönnek a családok, a barátok ünnepelni, meggyújtják a gyertyákat a hétágú gyertyatartóban (kinara) és megvitatják a gondolataikat a napi Nguzo Szabáról. A hét gyertyából (misumá szábá) három piros áll a jobb oldalon, három zöld a bal oldalon és egy fekete a középen, valamivel magasabban, mint a többi. A piros az afrikai nemzetek vérét szimbolizálja, a zöld az új élet reményét, a fekete pedig az afrikaiak arcát.

Az asztalokat szalmából szőtt takaróval, a mkekával takarják le, emlékeztetve az ünneplőket a tradíciókra, őseik eredetére. Az asztal közepén pedig mazao és muhundi (gyümölcsök és zöldségek) vannak felhalmozva. A muhundi a csőkukorica, minden gyerek számára elő van készítve egy cső - ők a ünneplésének a központjai. Az asztalon van egy speciális díszítésű boros pohár, a kikombe csa umodzsa (egység pohár), amiből mindenki iszik egy kortyot.

Az ünnep tradicionálisan családi ünnep, de a közösségben is vannak mindenféle események. Különösen a Kuumba estéjén nagy vacsorát készítenek, amire rokonok és barátok vannak meghívva. Ez ad alkalmat arra, hogy népmeséket mondjanak, népdalokat énekeljenek és híres néger személyiségekről emlékezzenek meg. Ez az est, amikor az ajándékokat is kibontják - a múlt, jelen és a reményteljes jövő ünnepnapja.
 

  • Kina újév

2015-ben a kínai újév február 19-éán kezdődött. A KecskeSárkány éve van most. A régi kalendárium szerint Kínában 4712-t írnak. A következő újév 2016. február 8-án fog kezdődni a Majom éve.

A kínai újév az Újhold első napjával kezdődik és tizenöt nappal később, teliholdkor, fejeződik be. A tizenötödik napot Lampion Fesztiválnak hívják, naplemente után kezdődik az ünneplés, amikor meggyúlnak a szerte kiaggatott lampionok és az emberek felvonulnak az utcákon, a kezükben botra akasztott lampionokkal.

A kínai kalendáriumot a hold és a nap mozgásának a kombinációja alapján kalkulálják. A holdciklus körülbelül 29.5 nap hosszú. Helyrehozandó az eltolódást, a kínaiak időnként beillesztenek egy-egy extra évet a kalendáriumba, összesen hét alkalommal egy 19 éves ciklus folyamán. Ez ugyanolyan, mint ahogy mi teszünk egy extra napot négy évenként a február hónap végére. Viszont ez az oka annak, hogy a nap alapú kalendárium szerint a kínai Újév mindig más dátumra esik.
     
Újév estéje és az újév első napja családi ünnep. A régi tradíciók erősen vallásos alapokra utalnak, annakidején az ünneplések központjában a Mennyet és Földet megtisztelő templomi ceremóniák álltak, sőt még régebbi gyökerekre utalnak a házi isteneket és az ősöket megtisztelő otthoni ceremóniák.
   
Az ősök tiszteletére bemutatott áldozat, a rítusok legfontosabbika, kapcsolatot teremt a családok élő és a már elhalálozott generációi között. Az eltávozott ősökről és rokonokról nagy tisztelettel emlékeznek ma is meg, hisz ők azok, akik megalapozták a család jelen és jövőbeli pozícióját.
     
Az Újév előesti nagyvacsora az ősök tiszteletére készül. A hagyományok szerint akkor az ősök, láthatatlanul bár, de jelen vannak, s az élő családtagokkal együtt ünneplik az újév kezdetét. A vacsora neve, wei lu, szó szerint azt jelenti, hogy "körülülni a háztüzet". A családi összetartás jelképe, megtisztelve az elmúlt generációk hosszú láncát, aminek a legutolsó szeme a jelenben élő család.

Az újévi ünneplés tizenöt napon át tart, a tizenötödik napot, a Sáng Juán Fesztivált, második Újévnek is lehet tekinteni. A város főterén lampion versenyt rendeznek, amire a nyerni akarók szebbnél szebb csodásan kidíszített lampionnal iratkoznak fel. Az est fénypontja pedig egy gyönyörű tűzijáték. Késő éjszakáig sétálnak az emberek és nevetve próbálják megfejteni a sokak lampionjáról lógó szójátékos rejtvényeket.
     

  • Befana - Olaszország

Bifana, egy barátságos boszorkány, seprűn repül le a kéményeken, hogy a kiakasztott harisnyákba ajándékokat tegyen. A legenda szerint Bifana éppen sepregetett, amikor a Három Királyok bekopogtattak hozzá. Felajánlották, hogy magukkal viszik, de azt mondta, nincs ideje. Utóbb meggondolta magát, de már késő volt. Ezért mai napig is betér karácsonykor minden házba és ajándékot hagy mindenhol.
 

  • Svédországban

Mielőtt a kereszténységet felvették volna, a svédek a téli napfordulókor a napot ünnepelték. A neve Midvinterbloot, ami azt jelenti, hogy Tél Középi Vér, és olyankor állati és emberáldozatokat mutattak be. Ezek az áldozati oltárok meghatározott helyekre voltak felállítva, és még jelen pillanatban is majdnem minden régi svéd templom egy hajdani áldozati szín helyén áll. Az utolsó pogány rítusokat végülis 1200 körül adták fel a misszionáriusok befolyására. (Bár eleinte a misszionáriusok is áldozatokként végezték a karrierüket a viking falvakban.) A Midvinterblotnak az volt a szerepe, hogy a helyi istenségeket megengeszteljék, hogy azok nagylelkűen szabadon engedjék a napot és az visszatérhessen a földre. A telek Skandináviában sötétek és ijesztőek. (A központi fűtés előtti időkről beszélek...) És azok az istenek nagyon nagy hatalommal bírtak! A csütörtök neve mai napig is a háborúskodás istenének, Thornak, a nevét viseli, a péntek pedig a termékenységét (Freja). Azt is érdekes tudni, hogy svédül a karácsonyt Julnak nevezik, és a Jul gnómnak ugyanakkora szerepe van, mint a Télapónak, vagy a Krisztkindlinek. Nem könnyű a régi pogány szokásoktól megszabadulni! Állítólag a régi vallás, Thorral és barátaival az élén, itt-ott még ma is él, ha nem is olyan véres többé.
 

  • Dozmocse - a Haldokló Év Ünnepe Tibetben

Az öt napig tartó ünnep központja egy oszlop, ami ki van díszítve csillagokkal, és egyéb, színes fonalakból készített, dekorációkkal. Ijesztő maszkokat viselő táncosok ugrálják körül, hogy elijesszék a rossz szellemeket az elkövetkező évre. Dáridózásokkal és imádkozásokkal telnek el a következő napok, fináléként a nép együtt dönti le az oszlopot és szedi szét a dekorációkat.
 

  • Vajszobrászat - buddhista újévi szokás

Szintén tibeti szokás, hogy újévkor a buddhista szerzetesek jak vajból aprólékos gonddal készített szobrokat faragnak, minden évben más-más történetet és tanító mesét elevenítve meg. A szobrok néha elérik a 10 méter magasságot és speciális vajlámpások világítják meg őket. A legsikerültebb szobrok kitüntetésben részesülnek.
 

  • Retkek Éjszakája - Mexikóban

Szokatlan ünnepségre kerül sor a mexikói Oaxaca-ban minden év december 23-ikán. A múlt század közepén kezdődött, amikor a spanyolok behozták Mexikóba az első retket. Oaxacaban ezek nagyon nagyra nőnek, de a köves talaj miatt mindenféle furcsa, csavart formájúvá alakulnak. A helyi népművészek azután mindenféle érdekes dolgot faragnak ezekből, jeleneteket a bibliából, meg helyi Azték legendákból. Készpénz díjakat nyernek a legjobb szobrászok, és az est káprázatos tűzijátékkal záródik.  

 

 
 

 

 

 

Nyomtatási kép
 
5778 zsidó ünnepek
 
2017. szeptember 20. szerda
erev Ros Hásána, 
a zsidó újév beköszönte
 
2017. szeptember 21. csütörtök
Ros Hásána 1. napja
 
2017. szeptember 22. péntek 
Ros Hásána 2. napja
 
 
2017. szeptember 30. szombat 
Jom Kipur, az Engesztelőnap,
böjt vége: 19:11
 
2017. október 4-11. szerda 
Szukot, a Sátrak ünnepe
 
2017. október 12. csütörtök
Smini Áceret ünnepe
 
2017. október 13. péntek 
Szim